Immár több mint egy éve együtt kell élnünk a koronavírus-járvánnyal. A pandémia az egész világot sújtja, azonban megfigyelhetők regionális eltérések a fertőzések alakulásának tekintetében, és az egyes országok más-más módon próbálnak védekezni a járvány terjedése ellen. Heti összefoglalónk következik.
A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem vasárnap reggeli adatai szerint a világon már 135 200 019 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 926 949, a gyógyultaké 76 800 538.
A legsúlyosabb helyzet az Amerikai Egyesült Államokban van, ahol több mint 31 millió fertőzöttet azonosítottak, és 561 780-al haltak meg a Covid-19 következtében. Az országban a már a járvány esetleges negyedik hullámától tartanak. Az oltási program ugyanakkor nagyon kedvező ütemben halad, amit elősegíthet az is, hogy az amerikai hadsereg által fejlesztett vakcina is várhatóan bevethető lesz a nyárra. Joe Biden elnök már a gazdaság újraindítására készül, hiszen gigantikus méretű gazdaságélénkítő csomaggal állt elő.
Szintén remekül halad az oltási programjával az Egyesült Királyság is. Ennek köszönhetően a britek már a külföldi nyaralásaikat tervezgethetik.
Európában már árnyaltabb a kép. Az Európai Unió az átoltottság tekintetében jelentősen lemaradt az Egyesült Királyságtól és az Egyesült Államoktól.
Számos tisztázatlan kérdés kering az AstraZeneca vakcina körül. A nagyon ritkán jelentkező, de súlyos problémákat okozó vérrögképződés miatt több ország leállította, vagy korcsoportokra korlátozta az oxfordi oltóanyag használatát. Az aggodalmakat az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) csak tovább fokozta, mivel jelentése szerint kapcsolat lehet a szer és a vérrögképződés között, ugyanakkor továbbra is ajánlja az AstraZeneca vakcinák használatát.
Az Európai Bizottság sem tétlenkedik, szerdán bejelentette, hogy 123 millió eurót (mintegy 44,3 milliárd forint) mozgósít a koronavírus új variánsai elleni kutatásokra.
A tagállamok esetében azonban jelentős eltérések figyelhetőek meg. Olaszország június 2-re, a köztársaság napjára tervezi a nyitást.
Németországban a lakosság többsége szerint nem sikerül a kormány által kijelölt határidőre befejezi az oltási programot. Pedig a kormány komolyan gondolja a cél, ennek érdekében az orosz Sputnyik V vakcinák beszerzéséről és gyártásáról is tárgyalásokat folytat. A németek mindenképpen gyorsítani szeretnék a tömeges oltások ütemét, csütörtökön 720 ezren kapták meg az oltást. Ugyanakkor a tartományok körében a járványhelyzethez való viszonyulásban sincs egyetértés, egyesek az országos szintű lezárásokat sem tartják elképzelhetetlennek.
Franciaországban nem teljesen bíznak az AstraZeneca oltóanyagában, az egészségügyi szervezetük azt tervezi, hogy az oxfordi vakcinával oltottak második oltásként valamelyik mRNS-alapú oltóanyagot kapják majd. Ezzel egyidejűleg hamarosan elindul a francia Valneva SE oltóanyag tömeges tesztelése is.
A nyári labdarúgó Európa-bajnokság kapcsán 12 házigazda város leadta elképzeléseit a nézőszámokra vonatkozóan. Budapest sok nézővel számol, azonban a tervek szerint a mérkőzéseket csak oltási igazolvánnyal lehet majd látogatni. A vakcinaútlevél bevezetésével azonban a WHO még várna.
Kína szerint a világ vakcinakészletének 60 százalékát a fejlett nyugati országok vásárolták fel. A kínai járványügyi központ vezetője szerint a jelenleg elérhető kínai vakcinák alacsony hatékonysága miatt meg kellene fontolni az oltóanyagaik keverését is.
Észak-Korea járványadatairól nagyon kevés információ áll rendelkezésre, azonban az ország most bejelentette, hogy a járványveszély miatt nem vesz részt a tokiói olimpián.
Ausztrália és Új-Zéland között április 19-től karanténmentesen lehet utazni, mivel mindkét ország járványkezelése és oltási programja az elvárt ütemben zajlik.
A szomszéd országokban is felemás a kép. Romániában június elsején teszik meg a nyitás első lépését. Ennek részletei még kidolgozás alatt vannak, és a járvány alakulásától is függenek. Az országban a gyerekeket sem kíméli a járvány harmadik hulláma.
Ukrajnában kevésbé optimista a helyzet. Az előrejelzések szerint a következő két hétben még növekedhet az új esetek és a kórházban ápoltak száma is. Az ukrán kórházak azonban már így is az összeomlás szélén vannak.
Ausztriában egy héttel tovább, április 18-ig meghosszabbították a hónap elején bevezetett szigorúbb korlátozásokat.
Hasonló határidő szerepel Szerbia terveiben is, április 19-én kezdik meg a fokozatos enyhítéseket, első körben a tantermi oktatás visszaállításával.
Szlovákia segítséget kért Magyarországtól a beérkező Sputnyik V oltóanyagok bevizsgálásában. Hazánk segítséget nyújt északi szomszédjának.
Horvátország a hónap elején bejelentette, hogy védettségi igazolvánnyal bárki beutazhat majd az országba. Ennek megfelelően a horvát turistaparadicsomok is elkezdtek felkészülni a vendégek fogdására.
Magyarországon az új fertőzöttek és az elhunytak száma sajnos továbbra is magas. A héten a napi 200 fölötti halálozások voltak jellemzőek. Koronavírusban vesztette életét Athén olimpiai bajnoka, a sportlövő Igaly Diána is.
Az oltási program ugyanakkor jól halad. A beoltottak arányát tekintve Magyarország az EU-átlag dupláját érte el eddig, és az uniós tagállamok között hetek óta az élmezőnyben van. A beoltottak száma vasárnap reggelre meghaladta a 2 millió 800 ezret. Ha ezt az ütemet sikerül tartani, akkor nyárra talán elérhető lehet a nyájimmunitás. Ebben segíthet az is, hogy november óta megnégyszereződött a magyar lakosság oltási hajlandósága.
Mivel kedd délutánig két és félmillió embert beoltottak Magyarországon, így szerdától megkezdődött a nyitás első szakasza. A Magyar Orvosi Kamara szerint ez még korai.
Mivel a nyitás következő szakaszában a középiskolák tantermi oktatásra való visszatérése lesz terítéken, így tovább folytatódik a pedagógusok oltása. Egyúttal hivatalossá váltak az idei szakképzési vizsgák valamint az érettségi részletes szabályai.
