Súlyosan alulbecsülte Trump Irán katonai képességeit - erős hasonlóságok mutatkoznak az orosz-ukrán háborúval
Van-e hasonlóság az Ukrajna–Oroszország és az USA-Izrael kontra Irán konfliktus között? Elemzők nem kevés hasonlóságot találnak.
Az egyik fél – esetünkben az USA – felületessége, felkészületlensége a konfliktusra. Amerika az esélyeket sem mérte fel helyesen.
Túlbecsülte a saját, alábecsülte Irán katonai erejét.
Ennek két legjobb példája a Hormuzi-szoros és az iráni légierő Izrael elleni támadása. A világsajtót bejárták a mesterien fényképezett felvételek az amerikai flottáról, amely behatol a Perzsa- (Arab) öbölbe.
Washington alulbecsülte Teherán katonai képességeit
De ez a hatalmas flotta nem volt képes meggátolni az iráni lassú járatú drónok támadásait Szaúd Arábia, az öbölmenti államokban elhelyezkedő amerikai objektumok, támaszpontok ellen. Legfőképpen nem volt képes átvenni az ellenőrzést a Hormuzi-szoros felett, holott az csak ötven kilométer széles a legkeskenyebb pontján.
- Ráadásul nagyon sekély, átlagosan alig lehet negyven méter mély, ami miatt az amerikai tengeralattjárók, de az USA hadiflottájának sok tízezer tonnás repülőgép-hordozói is alig tudtak áthaladni a szoros sziklás feneke fölött.
- Van egy 3,7 kilométer széles, nagy tankhajók számára is lemélyített, hajózható csatorna, amelyen át a több mint száz kilométer hosszú szoroson a kereskedelmi hajózás lebonyolódik. Eszerint Iránnak nem jelent nagy gondot a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóflotta ellenőrzése.
Nem csak a Hormuzi-szorosnál, az öbölben követtek el súlyos kalkulációs hibákat, hanem
a Hormuzi-szoros keleti, indiai-óceáni bejáratánál sem tudták megakadályozni az iráni erők támadását
az Egyesült Arab Emírségek (UAE) egyetlen, nem perzsa-öbölbeli nagy kikötője, Fudzsejra (Fujairah), a világ harmadik legnagyobb olaj kikötője-lefejtője ellen.
Pedig ezt a kikötőt direkt azért építették, hogy szükség esetén ne kelljen az olajszállító tankereket a Perzsa-öböl hatalmas zsákjába, csapdájába beúsztatni.
Abu-Dzabi és Fudzsejra között egy napi másfél millió hordónyi teljesítményű olajvezetéket építettek.
Egy liter pálinka után
A harmadik tényező a fáradtság. Ez elsősorban a kelet-ukrajnai frontrészekre jellemző. Ukrajna és Oroszország egyaránt fárad. Az Irán-USA–Izrael szembenállásban ez a folyamat még nem érezhető. A lassú, az első világháborúra, annak „lövészárokharcaira” emlékeztető eseménysorozat, elsősorban a kelet-ukrajnai frontszakaszokon kimeríti a katonának.
Ezzel összefüggésben lazul a katonai fegyelem is. Most pattant ki egy óriási botrány, több mint egy évvel az események után. Mint a The Hill washingtoni médium jelenti hivatalos amerikai közleményre hivatkozva, Antonio Aguto, az amerikai hadsereg vezérőrnagya, aki a németországi Wiesbadenben vezette a Security Assistance Group–Ukraine (SAG-U) testületet, még 2024-ben egy ukrajnai lengyel vonaton olyannyira leittasodott,
kiderült, hogy egy liter grúz csácsát, házilag főzött pálinkát, ivott meg,
hogy elesett és agyrázkódást szenvedett. Elvesztette az illegálisan elhozott, szigorúan titkos amerikai katonai dokumentumcsomagot is, amit a lengyel vasút alkalmazottjai találtak meg, egyikük el is vitte a megfelelő szervekhez.
Ázsia nagy bajban van olaj és gáz híján
A Közel-Kelet nagy olajtermelő hatalmai közül csak Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek rendelkezik a Perzsa- (Arab) öblöt kikerülő olajexport-útvonalakkal. Irán, Irak, Kuvait, Katar és Bahrein az olajexportjának döntő többségét a Hormuzi-szoroson keresztül kénytelen a világpiacra szállítani. A Kpler Holding adatai szerint Ázsia a leginkább kiszolgáltatott a Hormuzi-szorosnak (olaj-, LNG-kereskedés). Tavaly
- Kínába napi 4,6,
- Indiába 2,1,
- Európába 0,6,
- Amerikába 0,5,
- Afrikába 0,2,
- Ázsia fennmaradó államaiba (Japán, Dél-Korea) 6,2 millió hordónyi olaj haladt át a Hormuzi-szoroson.
- Ez a világ szükségletének (2025) közel 34 százaléka volt a Kpler/IEA adatbázisa szerint.
Sachs már a harmadik világháborút vizionálja
A nagy kérdés, hogy összeér-e a két aggasztó konfliktus (Ukrajna és Oroszország, valamint Irán és az USA-Izrael háború)? A török TRT tévécsatorna kerekasztal-beszélgetést tartott a témáról. Jeffrey Sachs neves amerikai közgazdász szerint mind az USA, mind Izrael alábecsülték Irán erejét. Sachs egyetemi tanár, a Columbia Egyetem professzora az ukrán kérdésben sem csatlakozik az amerikai értelmiség azon részéhez, amely kritika nélkül elfogadja mindazt, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tesz.
Sachs szerint néhány héten belül kiderülhet, hogy az ukrajnai események és az Irán elleni háború ugyanannak a megafolyamatnak, a harmadik világháborúnak részei-e.
Zelenszkij ukrán elnök már ismét Kijev katonai győzelmét vizionálja, igaz, csak a délkeleti nagy iparváros és a hasonló nevű, Dnyipropetrovszki nagymegye vonatkozásában, ahol – ellenőrizetlen, más forrásból meg nem erősített hír szerint – több száz négyzetkilométernyi terület felett szerezték vissza az ellenőrzést. Zelenszkij optimizmusának alapot adhat, hogy az ukrán hadiipar újabb fejlesztést jelentett be.
Ukrajna: itt az új csodafegyver, Moszkvát célozzák vele
Gyenyisz Stilerman, a Fire Point ukrán hadiipari vállalat tulajdonosa, főkonstruktőre bejelentette, Ukrajna hazai gyártmányú FP-7-es taktikai ballisztikus rakétákkal – egyelőre tesztkilövésekkel – támadja az orosz erőket. Az FP-7-esek megfelelnek az amerikai MGM-140-es ATACMS taktikai ballisztikus rakétáknak, hatótávolságuk 200-300 kilométer. Nem ismeretes, hogy az új ukrán rakéták mennyiben felelnek meg az ATACMS paramétereinek.
Néhány napja éppen Stilerman jelezte az új ukrán támadási stílust:
az FP-7-es rakétákkal, azok utódaival feltételezhetően Moszkvát és Szentpétervárt fogják megtámadni, mert az eddigi távolsági csapásmérések (feltehetően a Flamingo cirkálórakétákkal) nem hozták meg a várt eredményeket.
Ezzel együtt vélhetően csak az FP-7-es továbbfejlesztett, megnövelt változata (a még csak a tervezőasztalon létező FP-9-es) fogja lehetővé tenni, hogy Moszkvát és Pétervárt támadhassák.
