Több millió orosz család szűkölködik a felszökött árak miatt. Sokan a fizetésükből kevesebb terméket vásárolhatnak, mint az orosz–ukrán háború tavaly tavaszi kirobbanása előtt. A nyugati államok ezzel részben elérték céljukat.
Fotó: Shutterstock
Az oroszok már minden rubelért lehajolnak
A rubel sokat gyengült az amerikai dollárral szemben, és több terméket kerülő úton visznek az országba, ami megdrágította az importot. Ráadásul a kereskedők a kisebb választék, az áruhiány miatt is drágábban árulják a termékeket.
Az orosz gazdaságot azonban egyelőre nem érintette olyan hátrányosan a nyugati elfordulás, mint amire Európa és az Egyesült Államok számított. Habár Oroszország gázkivitele csökkent, a korábban Nyugatra szánt olajra és a cseppfolyósított gázra (LNG) is talált vevőt, főképpen Ázsiából. Ráadásul Európa egyes országai továbbra is kapnak orosz földgázt, még Németország is.
A 140 milliós lakosságból 15,7 millióan élnek a 14 375 rubeles (56 ezer forint) szegénységi küszöb alatt, 20 millióan pedig annak határán tengődnek. Az alapkamat 15 százalékos, így a hiteltörlesztések megugrása is drágítja az oroszok életét.
Mivel jövő márciusban országos választást tartanak, Vlagyimir Putyin elnöknek egyre fontosabb a népszerűségi mutatója feltornászása. A megélhetési költségek csökkentése érdekében új eszközzel próbálja erősíteni a rubelt, ami úgy tűnik, egyelőre jó úton halad.
A Nemzetközi Valutaalap szerint az orosz gazdaság idén 2,2 százalékkal bővül, ami gyorsabb ütem az amerikai és az eurózóna államainak – jegyezte meg a Reuters.
Többen akarnak békét, mint akik folytatnák a háborút
A fentieket összesítve nem meglepő, hogy a lakosság 48 százaléka a béketárgyalások megkezdését szeretné – legalábbis erre az eredményre jutott a Russian Field. Ilyen magas arány tavaly április óta nem volt. A közösségi finanszírozásból működő, magát függetlennek tartó kutatóintézet október harmadik hetében 1611 embert kérdezett meg telefonos felmérésében – számol be róla a Bloomberg.
A hivatalosan és a kérdésekben is „különleges katonai műveletként” megnevezett háborút a válaszadók 39 százaléka támogatja.
Nem és kor szerinti megoszlásban a férfiak és a 45 év feletti válaszadók inkább a harcok folytatását, míg a nők és a 45 év alatti válaszadók inkább a béketárgyalások megindítását támogatják.
Sőt, a megkérdezettek csaknem háromnegyede támogatna egy azonnali békeegyezményt, és 58 százalékuk ellenezne egy akkora mértékű mozgósítást, mint amilyen tavaly ősszel volt.
