Hosszú évek óta nem látott változás jöhet Japánban, jövő héten kamatemelési ciklus kezdődhet

Egyre több a spekuláció a japán jegybank (Bank of Japan, BoJ)  kamatemelése körül, a megkérdezett közgazdászok több mint 90 százaléka arra számít, hogy az intézmény a jövő heti ülésen rászánja magát a lépésre. A feltételezést erősíti, hogy a kormányzó Liberális Demokrata Párt egyik befolyásos törvényhozója, Furukava Josihisza azt nyilatkozta a Bloombergnek, hogy a BoJ valószínűleg a jövő héten megkezdi a kamatemelési ciklust.

Japán a negatív kamatlábával (mínusz 0,1 százalék) kilóg a nemzetközi trendekből, a szigetország 2016 óta tartja negatív tartományban a rátát. A központi bank 2007 óta először növelheti az alapkamatot. A jegybank célja, hogy 2 százalékon stabilizálódon az ami januárban 2,2 százalékra lassult, így a pénzromlás nem akadályozza a lépést. A döntés azonban az éves bértárgyalások eredményeitől is függ.

A BoJ régóta hangoztatja, hogy a fizetések jelentősebb növelése az előfeltétele a több mint egy évtizede tartó radikális monetáris kísérlet befejezésének. A szakszervetek harminc év óta először követelnek 5 százalékot meghaladó, 5,85 százalékos béremelést, a tárgyalások eredményét holnap teszik közzé. A szakértők többsége szerint a munkaadók hajlanak a kompromisszumra.

A központi bank igazgatótanácsának tagjai a múlt hónapban arról beszéltek, hogy a lassul infláció és egyre jobban közelít az intézmény céljához, így az elemzők arra következtetnek, hogy egyre többen támogatják a lépést. Furukava Josihisza azt is mondta a hírügynökségnek, hogy a kamatemelési ciklus megkezdése miatt a kormánynak rendbe kell tennie a költségvetési hiányt.

A lépés egyik vesztesének a kormány számít, ugyanis meg kell küzdenie az adósságfinanszírozási költségek emelkedésével. A pénzügyminisztérium számításai szerint az ország adósságszolgálati kifizetései 24,4 milliárd dollárral nőhetnek a 2027-es pénzügyi évre, ha a 10 éves hozamok 1 százalékponttal emelkednek. A Nemzetközi Valutaalap szerint a távol-keleti ország államadóssága elérte 

Összehasonlításképpen: Olaszország esetében ez 143,2 százalék, míg az Egyesült Államoknál 126,9 százalék. Az eladósodás törvényszerű az elöregedő népesség miatt, az IMF elemzése szerint az elmúlt 30 év államadósság emelkedéséből a nyugdíj-, és az egészségügyi kiadások 80-96 százalékponttal részesedtek.

Laza vagy szigorú monetáris politika?

A nemzeti bankok világszerte az irányadó kamatlábak emelésével, illetve magas szinten tartásával igyekeznek úrrá lenne a dráguláson, de ezt számtalan közgazdász bírálja, mivel lassítja a gazdasági növekedést. Az Európai Központi Bank mellett az amerikai Fed, a brit jegybank, a kínai központi bank és az orosz nemzeti bank is szigorú monetáris politikát folytat. A japán jegybank az egyedüli kivétel.

Ugyanakkor az elemzők arra számítanak, hogy idén a jegybankok megkezdhetik a kamatvágást, amit a feltörekvő gazdaságok jegybankjai – a magyar, a cseh és a brazil központi bankok vezetésével – már megtettek. A régióban elsőként a cseh jegybank zárta le kamatemeléseit tavaly júniusban, ezzel másfél évig tartotta 7 százalékon az alapkamatot, majd decemberben és idén februárban kamatvágásra szánta el magát.

A lengyel központi bank 2022 szeptemberében emelte utoljára irányadó rátáját, amelyet idén szeptemberben 6, majd októberben 5,75 százalékra csökkentett. A jegybank decemberben a várakozásoknak megfelelően változatlanul tartotta a rátát. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) még 2022 szeptemberben jelentette be, hogy 13 százalékos alapkamat mellett lezártnak tekinti a kamatemelési ciklusát. Azóta több kamatvágást is végrehajtott, legutóbb február végén 9 százalékra mérsékelte a rátát az egy számjegyűre csökkenő infláció mellett, az elemzők szerint az alapkamat csökkentése idén tovább folytatódhat.