A Vörös-tengeren a következő hónapokban is fennakadásokra lehet számítani, a második negyedévben 15-20 százalékkal zsugorodhat a tengeri szállítási kapacitás Európa és a Távol-Kelet között – közölte a dán Maersk tengeri fuvarozó vállalat. A cég az ügyfeleknek szánt tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy igyekszik bővíteni a kapacitást, ezért eddig 125 ezer tonna új konténert rendelt a Reuters szerint.
A pesszimista becslések más vállalkozásokra is jellemzőek: a Kühne+Nagel (K+N) svájci logisztikai csoport márciusban bejelentette, hogy a nehézségek az év végéig elhúzódhatnak, ezért a második negyedévben legalább 10 millió svájci frankkal csökkenhet a cég kamatfizetés, adózás, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA), miután az első három hónapban éves szinten 28 százalékkal zsugorodott a mutató.
A válság megértéséhez néhány évet vissza kell utaznunk az időben. Jemenben 2014-ben robbant ki polgárháború, azóta több frakció is küzd egymás ellen. Az Irán által támogatott húszi lázadók az iszlám zaidita irányzatát követő törzsek és milíciák szövetségét alkotják. A húszik irányításuk alatt tartják az ország nyugati partvidékét, köztük a fővárost is.
A nemzetközileg elismert kormány ugyan több területet birtokol, de a lakosság 80 százaléka a húszik irányította településeken él. Az arab országot ténylegesen vezető húszik október óta többször indítottak támadást Izrael ellen, valamint több kereskedelmi hajót elfoglaltak, illetve megtámadtak, a Galaxy Leader elleni akcióról még felvételt is közzétettek.
A fegyveresek a műveleteket a palesztinokkal való szolidaritásukkal indokolják.
Válaszul több hajózási társaság bejelentette, hogy elkerüli a Vörös-tengert, a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát. A hosszabb út természetesen nagyobb költségekkel jár, és a szállítmányozók ezt a többletköltséget áthárítják a megrendelőkre. A vörös-tengeri válság a nagyhatalmak figyelmét sem kerülte el, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az idén többször mért csapást húszi célpontokra.
Ennek kapcsán érdemes megemlíteni: a hírhedt szomáliai kalózokat egy évtizede könnyedén szétverte egy nemzetközi koalíció, a Nyugat pedig hasonló módon akar elbánni a jemeni húszikkal. Most azonban nem tengeri haramiák, hanem egy Irán által támogatott, jól felszerelt, 100-120 ezres haderő okoz problémákat, így a légihadjárat önmagában nem oldja meg a válságot.
Kína és Oroszország például sajátos megoldást választott a válságra: Peking és Moszkva írásban megegyezett a Jement irányító húszikkal. Ennek értelmében a fegyveresek garantálják, hogy nem támadnak kínai, orosz hajókra a Vörös-tengeren, cserébe politikai támogatást kapnak a két nagyhatalomtól. Ebből kifolyólag a kínai és orosz hajók többsége használja a Vörös-tengert.
A nyugati vállalatok azonban már óvatosabbak, például a francia CMA CGM csak néhány hajóval közlekedik a térségben, amelyeket a francia vagy más európai haditengerészet fregattjai kísérnek. A válság másik veszteseinek a kikötők számítanak, ugyanis a terminálok az el nem szállított árukba fulladnak.
Az adriai kikötők a vörös-tengeri válság legnagyobb veszteseiA jemeni húszi lázadók támadásai miatt a Szuezi-csatorna helyett egyre több teherhajó Afrikát megkerülve jut el Európába. A konténerszállítók egy része ráadásul költségcsökkentési okokból az eredeti célja helyett inkább a nyugat-európai kikötők felé veszi az irányt. A kialakult helyzet az adriai kikötőket érinti a legérzékenyebben. Jó hír viszont, hogy a gázellátás nincs veszélyben. |
