Elkerülte a fizetésképtelenséget az amerikai kormányzat az adósságplafon két évre való felfüggesztésével, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az egyébként is nagyon nehéz helyzetben lévő amerikai pénzügyi szektor fellélegezhet.

Rengeteg dolga van még Janet Yellen amerikai pénzügyminiszternek a stabilitás eléréséig.
Fotó: AFP

A kincstár gyakorlatilag teljesen kiürült az adósságplafon körüli politikai csatározás során, így a kabinet kénytelen új kincstárjegyek és államkötvények kibocsátásával feltölteni, hogy az amerikai kormányzati kiadásokat a továbbiakban is finanszírozni tudja. A JPMorgan számításai szerint a kincstár 

az idén 1,1 ezermilliárd dollárnyi adósságot lesz kénytelen kibocsátani, melyből 850 milliárdot a következő négy hónapban kell piacra dobnia.

Az elemzők várakozásai szerint egy ekkora volumenű kötvénykibocsátás minden bizonnyal felhajtja majd a kötvényhozamokat. Gennadiy Goldberg, a TD Securities stratégája rámutatott:

Mindenki tudja, hogy közeleg a kötvénycunami, így a befektetők fel tudják majd tornászni a hozamokat. A kincstárjegyek árfolyama tovább csökkenhet, ami hatalmas nyomást helyez a bankrendszerre.

A szakértő szerint a közelgő kötvénykibocsátás lesz az amerikai történelem legnagyobb adósságkibocsátása a 2008-as világválság és a 2020-as Covid-időszak tőkebevonásai után.

A magas hozamok azonban nemcsak a kincstár számára járnak fájdalmas következményekkel az államadósság finanszírozási költségének drasztikus növelésén keresztül, hanem az idén már alaposan megtépázott amerikai bankrendszerre nézve is, melyet a magas kamatkörnyezet miatt bankcsődök és likviditási válságok is gyötörtek. 

Bőven öt százalék felett az egy éven belüli finanszírozás költségei

A kötvényhozamok drasztikus emelkedése bankbetéteik kivonására ösztönözheti az ügyfeleket, ismét előtérbe helyezve a likviditási aggályokat, amire a bankok legfeljebb betéti kamataik növelésével reagálhatnak – tovább növelve saját kiadásaikat, ami sok kisebb regionális bank számára akár végzetes is lehet. 

A kínálati sokk kezelését az is nehezíti, hogy a Fed a kvantitatív szigorításon keresztül folyamatosan csökkenti saját kötvényvásárlásait.

Torsten Slok, az Apollo Global Management vezető közgazdásza rámutatott: az ország költségvetési hiánya tetemes, a kvantitatív szigorítással együtt pedig a brutális kincstárjegy-kibocsátás hatalmas turbulenciát okozhat a kötvénypiacon a következő hónapok során. 

Ezt tovább súlyosbíthatja, hogy az államadósságot rendre nagy mennyiségben felvásárló pénzpiaci alapok sem feltétlenül fognak ráugrani az újonnan kibocsátott kötvényekre: a pénzpiaci alapok már most is minden rekordot felülmúló, 5,4 ezermilliárd dollárt kezelnek, amelyre szinte nem létező kockázat mellett 5,05 százalékos kamatot kapnak a Fed repoprogramján keresztül, így a tőkéjük megmozdításához jókora kamatkülönbözetnek kell kialakulnia a kincstárjegyek irányába. 

A repók hozamát a Fed kamatpolitikája szabja meg, amely a piac várakozásai szerint magában hordozhat még legalább egy szigorítást. Ez azt jelenti, hogy

a repók még a jelenleginél is vonzóbbá válhatnak hamarosan, így a rövid lejáratú kötvényeknek elképesztő hozamokkal kell előállniuk ahhoz, 

hogy a kincstár jelentős tőkét tudjon magához csábítani.

Jay Barry, a JPMorgan egyik vezető kamatstratégája szerint az amerikai államadósság felvásárlása így minden bizonnyal a repo intézményéhez hozzáféréssel nem rendelkező kötvényalapokra, vállalatokra és külföldi befektetőkre marad majd.