Keresetek Magyarországon: a tavalyi uniós ezüstérem után folytatódik a növekedés, de egyvalami mindent boríthat

Magyarországon nagy hagyománya van a fanyalgásnak, de a keresetek legújabb adatait lebecsülni különösen nagy kihívás még nekik is. Ha valamiről, arról nehéz rosszat mondani, hogy márciusban 8,5 százalékkal, az első negyedévben pedig 9,2 százalékkal nőtt hazánkban a bruttó átlagkereset. Pedig a legfrissebb KSH-adatok épp ezt mutatják. 

Ideje kihúznunk magunkat és legyünk büszkék arra, amit elértünk. A keresetek idei – további – javulása ugyanis annak fényében még nagyobb eredmény, hogy tavaly az Európai Unióban nálunk javult a második legnagyobb mértékben, szintén 9,2 százalékkal a vásárlóérték. A 2024-es volt a magyar gazdaságtörténet harmadik legnagyobb reálkereset növekedése. Ráadásul ezt ellenszélben sikerült elérni, gondoljunk csak arra, hogy Brüsszel támogatására nem számíthatunk és még mindig tart a szomszédunkban a háború, amelynek a környező országok gazdaságaira katasztrofálisak a következményei. 

Az orosz–ukrán háború kitörése földrengésszerű sokkokat okozott a gazdaságokban, emlékezzünk vissza az áremelkedésekre, amelyek végigsöpörtek Európán, így Magyarországon is. Nálunk is volt egy év, a 2023-as, amikor a reálkeresetek visszaestek, de ez a csökkenés jóval kisebb volt, mint számos uniós országban, s a 2024-es kimagaslóan nagy javulásunkkal együtt a harmadik legjelentősebb növekedést értük el EU-szinten mióta a konfliktus kirobbant. 

Az elmúlt 14 évben: 2010 és 2024 között a reálkeresetek összességében közel 80 százalékkal emelkedtek Magyarországon, a bruttó bérek pedig a háromszorosukra nőttek. 

Két számjegyű keresetnövekedés

A fentiek alapján gondolhatnánk, hogy a keresetek tekintetében megvan a társadalmi konszenzus, mindenki örül a dinamikának, hiszen egy hajóban evezünk. Amin pedig még van mit javítani, arra koncentrálunk széles körben. Nos ez nem így van. Egyre többször hallom azt, hogy az emberek nem igazán élnek jól mostanában, más lenne a helyzet, ha 10 százalék feletti reálbér növekedés lenne folyamatosan. Nézzünk körül és maradjunk meg a valóság talaján. Íme a tények!

Tényleg ez lenne a norma? Nem. Ez igazán túlzó, kicsit sem reális elvárás! Olyan, mintha lekicsinylenénk azokat az éveket, amikor nincs magyar Nobel-díjas, vagy azokat az olimpiákat, amikor nincs 10 magyar aranyérem. 

Éven belüli szezonalitások

Ahogy az alábbi grafikonból is látszik, január-februárban általában a minimálbér-emelés tolja felfelé a keresetnövekedést, így az első két hónapban alacsonyabb szokott lenni az átlagkereset. Márciusra a versenyszféra munkáltatóinál már elfogadják az éves költségvetési terveket, így végrehajtják a magasabb kereseti kategóriák fizetésemeléseit is, illetve húsvét környékén meg szoktak nőni a nem rendszeres keresetek is. 

A tavaszi kereseti szint októberig csak kisebb mértékben szokott változni, majd az év utolsó két hónapjában ismét jelentős emelkedést szokott bekövetkezni. Mindezek alapján bátran kijelenthető, hogy a keresetek dinamikus növekedése idén is folytatódik Magyarországon. 

Az árréscsökkentés hatása

Háborús infláció után, globális bizonytalanságok közepette és a jelenlegi európai uniós politika mellett egy nyitott és – valljuk be – világviszonylatban nem túl terjedelmes gazdaság kormányzásához bátorság kell. Az árréscsökkentés egy ilyen intézkedés volt. Mondjon bárki bármit, igenis hozott eredményt első körben az élelmiszerek árában, illetve összességében a fogyasztói árak alakulásában. 

Nem valamiféle véletlen vagy isteni áldás az oka annak, hogy az élelmiszerárak február óta mérséklődnek Magyarországon. Az árréscsökkentés alá tartozó termékek köre 19 százalékkal olcsóbb volt áprilisban a két hónappal korábbihoz képest. A teljes élelmiszer árucsoport fogyasztási ára a tűpontos kormányzati beavatkozás hatására már márciusban sem nőtt és áprilisban összességében 1,3 százalékkal csökkent.

A fogyasztói áremelkedés mértéke a februári 5,6 százalékról áprilisra 4,2 százalékra mérséklődött. Ezzel már megközelítettük az MNB 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékos célsávját, mindössze 0,2 százalékpontra vagyunk a Magyar Nemzeti Bank által kitűzött inflációs cél elérésétől!

Így növelhetők tovább a magyar keresetek 

Az árak féken tartására, az infláció mederben tartására kiemelten kell figyelni. Nem a gazdaság valamiféle technikai részletkérdéséről van szó, hanem a saját pénztárcánkat erősen befolyásoló dologról. A keresetek ütemes emelkedése akkor jár együtt a jövedelmek vásárlóerejének javulásával, ha az árak nem szabadulnak el. 

Ha idén, jövőre és később is szeretnénk az unióban kimagasló reálkereset emelkedést, nem szabad hagynunk, hogy bárki is romba dönthesse eddig elért eredményeinket. 

Brüsszel azt tervezi, hogy Ukrajnát gyorsított eljárásban felveszik az Európai Unióba. Ez az átgondolatlan és elsietett lépés számos egyéb kedvezőtlen gazdasági hatás mellett a magyarországi kereseteket minden bizonnyal negatívan befolyásolná. A határok megnyitását követően megjelenő olcsó, a statisztikák alapján döntően képzetlen munkaerő pedig a magyar munkanélküliséget is meglódíthatná.

Minden magyar állampolgárnak lehetősége van most tenni a magyar keresetek, a munkaerőpiaci eredményeink és gazdaság védelmében – erről nemrég írtam is. Ezért is fontos, hogy mindenki vegyen részt a VOKS 2025 szavazáson!