Az év végére befejeződhet a banki betétállomány csökkenése, jövőre változhat az állampapírpiac, nagy jövendöléseket azonban nem lehet tenni egyelőre, ahhoz túl sok a kérdőjel – állapították meg a Világgazdaság jubileumi konferenciája harmadik kerekasztal-beszélgetésének részvevői.
Fotó. Vémi Zoltán
A VG konferenciáját Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadása nyitotta, majd a délelőtti programban felszólalt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, odaszúrva az MNB-nek. Délután aztán a kerekasztal-beszélgetések vették át a színpadot, ezek közül az elsőn azt tárgyalták, 2008-tól napjainkig hogyan alkalmazkodtak a negatív és pozitív környezethez a blue chip-cégek.
A másodikon viszont már arról volt szó, hogyan segítette a pénz- és tőkepiac a magyar gazdaság felzárkózását, továbbá lehet-e párhuzamot vonni a piaci szereplők, illetve a magyar gazdaság teljesítménye között.
Milyen lehet a beruházási környezet jövőre?
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője előrebocsátotta, hogy nemcsak a bankokba, hanem a gazdaság egészébe vetett hit is fontos, annak a bizalomnak a kifejeződése, hogy milyen gyorsan áll helyre a rend. Szerinte ehhez a bankok termékekkel és szolgáltatásokkal alkalmazkodnak.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője kifejtette, hogy elsősorban nem a tőkepiac hozza meg a növekedést:
Egyetértés mutatkozott abban, hogy jöhetnének a visszatartott EU-s források is, amelyek lendületet adhatnának a piaci bővülésnek. A szakértők kitértek a beruházási rátára, amely jelenleg 27 százalék körüli, de ha húszéves idősávon nézzük, jól tetten érhető a hazai kamatkörnyezet változása – a leginkább volatilis az építőipar. Természetesen nem segítenek a világesemények sem, és fontosnak minősítették, hogy ki és mennyire kockázattűrő.
Miként alakul a banki betétállomány?
A megtakarítási piacról megjegyezték, hogy nem egyenletesen oszlik el, van igény személyre szabott szolgáltatásokra is, ezáltal új termékek jönnek a piacra.
„Van elszívóereje az állampapírnak és -kincstárnak is. Ez a kamatterhekkel együtt hat a termékfejlesztésre, mivel meg kell találni azon kisebb eszközöket is, amelyekkel többet és jobbat lehet kínálni, akár rövidebb távon is” – vélte Nyitrai Győző, az MBH Befektetési Bank vezérigazgató-helyettese.
Fotó: Kallus György
Török Zoltán hozzátette: a befektetési jegyeknél is nő a lakossági megtakarítási állomány, ami átbillenőben van a banki betétektől a pénz- és tőkepiac felé. Majd azzal folytatta, hogy jövőre talán már nem csökken tovább a banki betétállomány, a befektetési termékeknél tapasztalható kereslet azonban kitarthat.
Ahogy jön lefelé a kamatszint, úgy lesz egyre lustább a lakosság
– jegyezte meg Németh Dávid, aki csatlakozott a prognózishoz. Szerinte az év végére érhet a gödör aljára a betéti állomány csökkenése. Kitért a visszatartott EU-s forrásokra, amik minden tekintetben jót tennének a magyar gazdaságnak.
Jöhet az állampapír-átrendeződés
Nyitrai Győző szerint jelentős lesz az átrendeződés az állampapírpiacon 2024-re. Azt viszont nem tudták megjövendölni a szakértők, hogy pontosan miként, hiszen nem lehet előre látni, az állam jelentkezik-e új állampapírokkal, amely annak is függvénye, hogy milyen lesz az ország finanszírozási igénye.
Ugyancsak kérdés a régiós és globális környezet, amelyre lehet forgatókönyveket gyártani, ám „egyelőre túl sok a ha”.
Török Zoltán kifejtette, hogy a lakossági befektetők azért nem professzionális pénzügyi szakemberek, azaz nem ugrálnak, ez pedig kissé tompítja a potenciális félelmeket.
