A hét végén megrendezett Kínai Fejlesztési Fórumra (CDF) több mint 50 nyugati vállalat vezetője lett meghívva, ám a résztvevők között borús a hangulat: sokan attól félnek, hogy a megromlott USA–Kína kapcsolatok és a befektetések elköltöztetése miatt a kommunista vezetés őket fogja megbüntetni – írta a The Wall Street Journal.
Fotó: China News Service
A CDF-en a nemzetközi gazdaság krémje fog megjelenni, és több óriásvállalat vezetője személyesen is ott lesz a konferencián. Tim Cook, az Apple vezetője, a Shell-vezér Wael Sawan, Ola Källenius, a Mercedes-Benz elnöke, valamint a szingapúri Temasek Holdings állami vagyonalap igazgatója is szerepel a résztvevők listáján – gyakorlatilag nincs olyan ágazat, amelyet ne képviselne egy vállalat a találkozón.
Sokak számára a fórum az első alkalom arra a zéró-Covid-politika bevezetése óta, hogy személyesen is felmérjék a kínai befektetéseiket, emellett pedig találkozhatnak Hszi Csin-pinggel is, hogy jó pontokat szerezzenek a nagyhatalom vezetőjénél.
A résztvevők között azonban nyomott a hangulat, és sokan nem szívesen utaztak Kínába – belsős információk szerint azért, mert félnek, hogy a kommunista szigor áldozataivá válhatnak, ha nem viselkednek megfelelően.
A legtöbb, ha nem is az összes vállalati résztvevő azt tervezi, hogy a konferencia alatt elkerüli a nyilvános szereplést, mert attól tartanak, hogy valami olyat mondhatnak, ami megsértené Pekinget. Az utóbbi hónapokban a TikTok, a kémléggömb, a csipháború és az orosz–kínai szövetség ügye gyakorlatilag aknamezővé változtatta a csúcstalálkozón elhangzó beszélgetéseket, és még azok is visszafogottan próbálnak viselkedni, akik azt tervezik, hogy pár éven belül elhagyják az országot.
A Peking és Washington közötti feszültségek növekedésével egyre több nyugati vállalat került válaszút elé. A Kínában közel három évig tartó zéró-Covid-politika drákói szigora, majd a hirtelen és kaotikus feloldása 2022 végén megzavarta az ellátási láncokat és a nemzetközi kereskedelmet, és jelentősen csökkentette az ázsiai országba vetett bizalmat.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara nemrég felmérést végzett a Kínában is működő 319 tagja között, amelyből kiderült, hogy a válaszadóknak csupán a 45 százaléka tartja az országot fontos befektetési célországnak – szemben a 2019-es 59 százalékkal.
A külföldi befektetők elvesztése súlyos fenyegetés Kína számára, az aggodalmaiknak pedig nemrég Liu He, az ország egyik gazdasági vezetője a davosi konferencián adott hangot. Ennek ellenére a kommunista vezetés nem riad vissza attól, hogy nyomás alá helyezze a befektetőket és a külföldi vállalatokat, és kierőszakolja az együttműködésüket.
Fotó: Justin Sullivan / Getty Images
A kínai rendőrség pár nappal a konferencia előtt razziát tartott a nemzetközi vállalati nyomozóiroda, a Mintz pekingi irodáján, és öt alkalmazottat is letartóztattak – az átvilágítással foglalkozó cég számára a hatóságok nem indokolták meg, hogy miért volt szükség az akcióra.
A járványkorlátozások feloldása után egyre több nemzetközi vállalatot értek ehhez hasonló támadások, gyakran azután, hogy bejelentették, csökkenteni fogják a befektetéseiket az ázsiai országban.
Március elején a a hatóságok három hónapra bezárták a Deloitte könyvvizsgáló pekingi irodáját, és 31 millió dollárra büntették, miután az egyik velük dolgozó kínai cég hiányos könyvelést nyújtott be. S bár a jelek szerint az állítólagos csalás a Deloitte tudta nélkül történt meg, a nemzetközi vállalat kapta a pofont, míg a felelős Huarong és leányvállalatai egy 14,500 dolláros büntetéssel úszták meg az ügyet.
A legnagyobb fenyegetést azonban a Kína által szívesen alkalmazott „kilépési tilalmak” jelentik, amelyeket akár külföldi állampolgárok ellen is be lehet vetni, és a hatóságoknak ezt gyakran meg sem kell indokolniuk. A razzia előtt a Mintz egyik szingapúri születésű nyomozója is így járt, aki hónapokig Kínában ragadt, mielőtt a nagykövetség segítségével el tudott menekülni az országból.
A törvény segítségével Peking gyakorlatilag túszul ejtheti a határán átlépőket, és egy multinacionális vállalat vezetőjénél kevés értékesebb célpont létezik a világon. A megromlott kínai–amerikai kapcsolatok árnyékában így érthető, hogy miért aggódnak annyira a konferencia résztvevői.
