Az elmúlt hat évtized legrosszabb szárazságát követően tragikus helyzetbe került Argentína egyik kulcsfontosságú agrárágazata, a szójababexport: az évtizedes aszály következtében 25 éves mélypontra szakadt a betakarított argentin szója mennyisége, a termelők és az elemzők egybehangzó véleménye pedig az, hogy az ország hamarosan kifuthat abból a termékből, melynek kiviteléből korábban még szert tudott tenni a számára létfontosságú dollárbankókra.

Aerial view of a combine harvester harvesting a soy field in Lobos, some 100 km west of Buenos Aires, on April 29, 2022. Argentina's good soybean and grain harvest this year is a breath of optimism in the face of the global grain shortage brought on by the war in Ukraine. (Photo by Juan MABROMATA / AFP), szója, Argentína, argentin,
Az aszályok és a szójabab lehetnek az utolsó csepp az argentin peso poharában.
Fotó: AFP

Fokozódnak az argentinok gondjai

Az argentin kereskedelmi kamara számításai szerint a vártnál sokkal alacsonyabb terméshozam 16 milliárd dolláros kiesést jelent majd az ország botladozó gazdasága számára – ez a kiesés pedig nemcsak a termelő vállalatok profitrátáját szaggatja majd meg, de a peso számára is fájdalmas következményekkel jár majd. 

Az argentin valuta ugyanis szinte felfoghatatlan mértékben veszít értékből gyakorlatilag megállás nélkül az elmúlt években, még a 133 százalékos jegybanki alapkamat ellenére is: a pénzromlási mutató jelenleg brutális, 142,7 százalékon áll éves viszonylatban, aminek valamilyen szintű ellensúlyozására eddig a kormányzat az exporton keresztül beáramló dollár értékesítésével tudott fellépni. Ha viszont az ország eddigi legfőbb exportja, a szójababkivitel összeomlik, az áttételesen az inflációra is méretes csapást mérhet majd.

Korábban sem volt ismeretlen a két számjegyű Argentínában, de a helyzet távolról sem javul.

Az argentinok ugyanis a követhetetlen mértékű értékvesztést mutató peso elől dollárba menekültek még annak ellenére is, hogy az ország elnöke, Alberto Fernandez az 5 évvel ezelőtti árfolyamnál 830 százalékkal magasabban, a 350-es szint környékén rögzítette a deviza árfolyamát a zöldhasúval szemben. 

Ennek ellenére az országban gyakorlatilag elfogyott az értékesíthető dollártartalék, a lakossági kereslet azonban nem csillapodott, így létrejött egy alternatív árfolyamjegyzés a feketepiacon, kék dollár néven, mely jelenleg a 924-es árfolyamszint környékén mozog – csaknem háromszor magasabban, mint a hivatalos jegyzés.

A hivatalos jegyzés mellett gyakorlatilag nem kapni dollárt Argentínában.

Nem meglepő módon ezért az infláció kérdésének megoldása kiemelt helyet kap a rohamosan közelgő elnökválasztáson is: Argentínában ugyanis a hétvégén rendezik az elnökválasztás első fordulóját, melyen az argentin Trumpként is emlegetett, az ország gazdaságát dolláralapokra átültetni kívánó populista Javier Milei, illetve a jelenlegi gazdasági miniszter, Sergio Massa csapnak majd össze a választók kegyeiért. A friss mérések szerint Milei a voksok 48,6 százalékára, míg Massa 44,6 százalékra számíthat majd.

Az államcsődök országának gondjait a dollár sem lenne képes orvosolni

Argentína az infláció elleni harc nevében már bármit bevetne – pontosabban csak majdnem bármit: a tudatos gazdasági tervezés távol áll a kormányzattól.

A választók 78,3 százalékának szemében az ország legnagyobb problémája jelenleg az infláció, 45,7 százalék azonban a korrupciót, 12,3 százalékuk pedig a gyengülő demokráciát helyezte a lista élére.