A csipipar és a mesterséges intelligencia felé fordulnak a közel-keleti olajmonarchiák
A TSMC és a Samsung vezetői az Egyesült Arab Emírségekben jártak, hogy gyárak építéséről egyeztessenek a helyi tisztviselőkkel. Az üzemekben fejlett, a metserséges intelligencia futtatásához szükséges félvezetőket termelnének, a létesítmények felépítése több mint százmilliárd dollárba kerülhet.
A WSJ szerint a megbeszélések még a korai fázisban vannak, ezért a projektek nem biztos, hogy megvalósulnak, mivel számos technikai és egyéb akadályba ütköznek. Az olajmonarchiában ugyanis sem a szakképzett munkaerő, sem a csipipari beszállítók nem állnak rendelkezésre. Az olaj- és gázexportból élő Öböl menti államok
igyekeznek csökkenteni a petrolkémiai anyagoktól való függőségüket.
Szaúd-Arábia például rengeteget költ a turizmus népszerűsítésére, és milliárdokat öntött a sportba (foci, golf), valamint a videójáték-iparba és a filmiparba is befektetett. Az Egyesült Arab Emírségek szintén fontos szerepet szán az idegenforgalomnak, továbbá a mesterséges intelligencia regionális központjává és tesztpályájává válna, amihez szükséges a helyi csipgyártás kiépítése.
Válasz az amerikai és a távol-keleti tervekre
A 2022-ben elfogadott amerikai csiptörvény értelmében Washington 52 milliárd dolláros támogatási keretet nyújt a beruházásokhoz. A programban részt vevő vállalatok 25 százalékos adókedvezményben is részesülnek, csaknem 24 milliárd dollár erejéig. Az ágazat legnagyobb szereplői a bejelentés után üdvözölték a programot.
A Samsung 44 milliárd dollár értékben épít új üzemeket az Egyesült Államokban, míg a világ legnagyobb csipgyártója, a tajvani TSMC 65 milliárd dolláros beruházást jelentett be. Kína sem tétlenkedik: Peking tízmilliárd dollárt szán az ágazat kiépítésére, ennek köszönhetően az amerikai szankciók ellenére is képes hét nanométeres félvezetőket gyártani.
A helyi csipgyártás kiépítéséért folytatott versenyben egyelőre Japán áll a legjobban. A szigetországban ugyanis a terveknek megfelelően felépült a TSMC első gyára, a cég pedig további üzemek felhúzását tervezi. Ezzel szemben az Egyesült Államokban az elhúzódó tárgyalások és a munkajogi viták miatt csúsznak a projektek.
Az európai csipgyártásról szóló törvény tavaly szeptemberben lépett életbe, amely átfogó intézkedéscsomagot vezet be az unió ellátásbiztonságának, rugalmasságának és technológiai vezető szerepének a biztosítása érdekében a félvezetők fejlesztésében. A törvénnyel az Európai Unió célja, hogy 2030-ra megduplázza a globális piaci részesedését. Mindebből az Egyesült Arab Emírségek sem akar kimaradni.
Mik a félvezetők, és miért olyan fontosak?
A kormányok hatalmas összegeket költenek a helyi csipgyártás kiépítésére, a függetlenedésre, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért is olyan fontosak a félvezetők. A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek.
Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebb, mivel nagyobb a teljesítménye és kisebb az energiafogyasztása. Ez azt is jelenti, hogy bonyolultabb és drágább legyártani. Jelenleg a 3 nanométeres félvezetők számítanak a legfejlettebbeknek, ilyet csak három cég, az amerikai Intel, a dél-koreai Samsung és a tajvani TSMC képes gyártani, mivel ezeknek a készítése rendkívüli szakértelmet igényel.
Távolról is lekapcsolhatók a csipgyártó gépek, ha Kína megtámadja Tajvant
Az ASML és a TSMC szerint is megvannak az eszközök arra, hogy működésképtelenné tegyék legmodernebb csipgyártó gépeiket, akár távolról is, ha Kína támadást indítana Tajvan ellen. Peking ugyanis saját területének tartja a szigetet, és Hszi Csin-ping kínai elnök nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy ennek katonai úton szerez érvényt.
