A teherszállítás lesz a közel-keleti konfliktus következő áldozata, fogy az üzemanyag a legnagyobb újratöltő központban
A teljes tengeri teherszállítás lesz a következő, ahol komoly fennakadásokat okozhat hamarosan a közel-keleti válság, az olaj magas ára és a csökkenő kínálat miatt hamarosan hiány lehet a konténerhajók üzemanyag-ellátásában. A világon három helyen működik nagy újratöltő központ, és ezek közül a legnagyobb, Szingapúr már kezd nehézségekkel küszködni.
A teherszállító hajókat menet közben vagy a kikötőkben, vagy a tengeren tankolják újra, úgynevezett bunkerezési műveletek során, ami magában foglalja a fűtőolaj vagy más üzemanyagok átvételét, szállítását és a fedélzeti tartályokba töltését.
A három legfontosabb ilyen bunkerközpont a világon
- Szingapúr,
- Rotterdam
- és az egyesült arab emírségekbeli Fudzsejra.
Közülük messze a szingapúri a legnagyobb: a Bunker Market piackutató adatai szerint 2024-ben 54,92 millió tonna hajózási üzemanyagot kezeltek ott – Rotterdamban 9,8 millió tonnát és Fudzsejrában 7,5 millió tonnát.
Szingapúr a helyzet gyors romlására figyelmeztet
A szingapúri székhelyű hajózási iparági szereplők azonban figyelmeztetnek, hogy egyre inkább érezhető a Hormuzi-szoros lezárásának negatív hatása, és a helyzet gyorsan tovább fog romlani.
Az ellátás itt egyre szűkösebbé válik, az üzemanyagárak nevetséges mértékben emelkednek
– mondta egy neve elhallgatását kérő hajózási ügynök a Nikkei Asiának.
A Clarksons Research szerint a szingapúri, nagyon alacsony kéntartalmú hajóüzemanyag (VLSFO) tonnánkénti ára két napja körülbelül 1100 dollár körül mozgott – ez 160 százalékkal magasabb az év elejinél – tudósított a Splash.
Ugyanakkor a VLSFO ára Rotterdamban 808, Houstonban 773 dollár volt, ami jól illusztrálja a kereslet-kínálat közötti egyre élesebb ellentétet.
Ez azonban még csak a kezdet, a Hormuzi-szoros lezárása Roslan Khasawneh, a Kpler adatelemző vezető kutatási elemzője szerint „soha nem látott magasságokba” fogja emelni a hajózási üzemanyag felárát.
Kieshet Fudzsejra is
Bár Fudzsejra a Hormuzi-szoros Arab-tenger felőli oldalán, az Ománi-öbölben található, és ide fut a kulcsfontosságú szállítási útvonalat elkerülő két olajvezeték egyike, a konfliktus hatása ott is érezhető.
A létesítménytől 23 tengeri mérföldre találat ért egy kuvaiti zászló alatt hajózó tankert, ami kisebb strukturális károkat okozott. Az incidens valószínűleg
elijeszti onnan a hajókat, ami azt is jelenti, hogy megnő más kikötők és központok, például Szingapúr szerepe.
Mivel Ázsia függ leginkább a Perzsa-öbölből származó olajtól, Khasawneh szerint súlyos üzemanyaghiány alakulhat ki a következő egy-két hónapban. A Kpler adatai szerint Szingapúr 2025-ben 8,72 millió tonna olajat importált a Közel-Keletről – ez a teljes behozatal 20 százaléka. Ennél többet, 9,78 millió tonnát csak a többi délkelet-ázsiai országból importáltak.
A teherszállítás szereplői aggódva figyelik a helyzetet
A szingapúri kikötői hatóság próbálja nyugtatni a hajózási vállalatokat, hogy az üzemanyag-ellátás több forrásból származik, és a kínálat elegendő a kereslet kielégítéséhez, a kialakult helyzet azonban így is arra késztetheti a szállítási cégeket, hogy átgondolják a működésüket, töröljenek szállítmányokat vagy módosítsák az útvonalukat.
A Mitsui O.S.K. Lines (MOL) japán hajózási társaság szóvivője részletek közlése nélkül csak annyit mondott a Nikkeinek, hogy gondosan figyelemmel kísérik a helyzetet, ahogyan egy másik konténerhajózási társaság, az Ocean Network Express is, amelynek tulajdonosai között van három japán vállalat, köztük a MOL. A cég hajói azonban egyelőre a korábbi tervek szerint futnak be Szingapúrba.
Egy szingapúri székhelyű olajkereskedő szerint
az energiapiac ingadozása elsősorban a közepes méretű szereplőket helyezi nyomás alá,
különösen azokat, akiknek nagy olajkészlete rekedt a Hormuzi-szorosban, amelyet nem tudnak sem eladni, sem pedig elszállítani.
Jön majd az orosz olaj is
Az olajválság azonban hatással van Szingapúr más iparágaira is, ami további ellátási problémákat okoz. Legalább három petrolkémiai vállalat jelentett vis maiort, köztük a PCS, amely olyan vegyi anyagokat gyárt és exportál, mint az etilén és a propilén, amelyek a műanyagok előállításához szükséges alapanyagok.
Egyre nő az aggodalom a városállam energiaellátásával kapcsolatban is, amelyet Tan Szi Leng emberi erőforrásokért felelős miniszter igyekezett eloszlatni.
Vasárnap egy videóüzenetben kijelentette, hogy az energiaellátás biztonságban van, Szingapúr a Közel-Keleten kívülről, többek között Ausztráliából és az Egyesült Államokból is importál gázt.
A Reuters tudósítása szerint az amerikai tilalom feloldása után Délkelet-Ázsia az orosz olaj legnagyobb vásárlója is, hajókövetési adatok alapján márciusban 1,7-1,9 millió tonna érkezik majd elsősorban Szingapúrba és Malajziába, és ennek a mennyiségnek a zöme várhatóan a teherhajók üzemanyag-ellátását szolgálja majd.
Szingapúr a nyugati szankciók miatt nem vásárolt orosz olajat,
de ágazati források szerint a városállamhoz közeli vizeken szivattyúztak át energiahordozót egyik tankerről egy másikba.
