Egy ügyes trükkel Törökországba csempészték az orosz acélmágnás jachtját Horvátországból
Továbbra is ködös, hogy miként tűnhetett el az orosz milliárdos, Aliser Uszmanov jachtja Horvátországból. A luxushajót még tavaly tavasszal foglalták le a horvát hatóságok, de néhány hónappal ezelőtt furcsa körülmények között mégis elhagyta kikötőjét.
Az ukrán–orosz háború miatt az több Putyinhoz hű orosz oligarchát is szankcionált. Ez többek között azt is jelentette, hogy az érintett személyek Nyugaton rekedt vagyonát is zárolták, értékes ingóságaikat pedig lefoglalták. Nem képez ez alól kivételt az egykori szovjet fémipar privatizálásából tetemes vagyont szerző Aliser Uszmanov sem.
A háború előtt Oroszország hatodik leggazdagabb embereként nyilvántartott acélkirálynak is több ingóságát lefoglalták, köztük egy 35 méteres luxusjachtot is.
Már a látszatra sem ad Kína, szabad(almaztatott) a rablás
Sorra nyílvánítják semmisnek a kínai bíróságok azokat a nyugati licenceket és szabadalmakat, amelyek fontosak a hazai ipar számára, legyen szó gyógyszerekről, csiptechnológiáról vagy luxustermékekről. Bár Kína évtizedek óta a szellemi tulajdonok semmibevételéről ismert, eddig legalább fenntartották a törvényesség látszatát.
Az Egyesült Államok és Kína között egyre élesebb a kereskedelmi verseny, a konfliktusban a keleti nagyhatalom nem habozik új fegyvert bevetni, hogy előnyhöz jusson: saját bíróságait. Egyre gyakoribb, hogy Kínában egyszerűen bírósági úton érvénytelenítenek egyes nyugati szabadalmakat.
Kína lecsap a lítium ázsiai fővárosára, mi lesz ebből, autóipar?
Bizottságot küld a pekingi kormány a lítium illegális bányászatának kivizsgálására Jicsun régióba, ahol jelen van a Debrecennél akkumulátorgyár építésére készülő CATL óriásvállalat is. A termelést is leállítják, ez akár meg is állítja a lítium árának hónapok óta tartó zuhanását.
Ez a döntés az egész világpiacot megrázza majd: bizottságot küld az Ázsia lítiumfővárosaként ismert déli Jicsunba a kínai kormány, hogy kivizsgálja az állítólag ott folyó illegális lítiumbányászatot - jelentette névtelen forrásaira hivatkozva a kínai Yicai médiacsoport, amelynek a hírét átvette a Reuters.
A hírt megelőzően Jicsun helyi önkormányzata már bejelentette, hogy le kívánnak csapni a lítiumion akkumulátor iparra, közelebbről az engedély nélküli és környezetszennyező bányászatra.
Jicsun 5,4 millió lakosú, tehát kínai méretekben nem számít óriásnak, de a régiónak óriási fontosságot ad az itt folyó lítiumbányászat, tekintettel arra is, hogy az e-autók gyártása - amelyeknek akkumulátoraihoz nélkülözhetetlen alapanyag a lítium - hatalmas fellendülésben van Kínában, és az egész világon meredeken nő rá a kereslet.
Bemutatjuk az oroszok új fegyvereit, amelyeket már az ukrajnai tapasztalatok alapján terveztek
Infravörös rakétaelterelő füstgránát, modernizált Kalasnyikov gépfegyverek, új generációs drónok és lopakodó cirkálórakéták – az orosz hadiipar csúcssebességbe kapcsolva készült az új offenzívára.
Moszkva új fegyverekkel rukkol elő. Hogy ezek mennyiben hatékonyak a harctéren, erről egyelőre találgatások folynak. Annyit tudni, hogy többségüket az ukrajnai beavatkozás harctéri tapasztalatai alapján dolgozták ki. Az egyik közülük a nagy pontosságú, infravörös hőkereső/képalkotó alapú célkövető berendezéssel működő, az embereket és eszközeiket az ellenséges rakétáktól megvédő füst-infra kézigránát.
Ennek az állami tesztelését befejezték – írta a minap a Kreml-közeli RIA Novosztyi a Rosztyeh (Rostec) állami hadiipari-hitech vállalatcsoportra hivatkozva. „Az RDG-U kézigránát, amely az infravörös tartományban a személyzet és a felszerelések álcázását biztosítja a nagy pontosságú fegyverektől, sikeresen átment az állami teszteken” – közölte a vállalat. (A Rostec, amely több mint 800 oroszországi hadiipari-hitech vállalatot összpontosít, tavaly 60 százalékra növelte termékskáláján a katonai célú termelést. 2021-ben ez az arány 54,5 százalékos volt – mondta Szergej Csemezov, a vállalatcsoport vezetője.)
Itt a kínai kémbója is a kínai kémléggömb után
Az Egyesült Államok felett lelőtt léggömb esete nyomán egyre-másra fedezik fel a világ legkülönbözőbb pontjain a kínai kémtevékenység nyomait. Most a sarki vizeken bukkant valamire a kanadai hadsereg, amiről a kanadai média azt írja, hogy ezek kémkedésre használt kínai bóják.
Kínai kémkedés levegőből – és most a vízről is. Miután a hónap elején az amerikaiak szerintük kémkedésre használt kínai léggömböket lőttek le, a világ több pontján minősítettek korábbi meg nem magyarázott légi észleléseket a Pekingből irányított kémkedés jelének, a kanadaiak pedig most arról számoltak be, hogy „dupla célú” technológiát képviselő tárgyakra akadtak a vizeiken.
Olyan bójákról van szó, amelyek a kanadai média jelentései szerint a kínaiak arra használtak, hogy egyebek mellett az amerikai tengeralattjárók mozgását figyeljék ki velük.
Kopogtat az államcsőd, mégis csúszik a megegyezés az IMF-fel
Pakisztán szerint állítólag már minden készen áll az életmentő 1,1 milliárd dolláros IMF-hitel átutalásához, ám a pénz mégsem akar megérkezni. A bűvszó a rutineljárások elhúzódása. Pakisztán és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a jövő héten online folytatja a tárgyalásokat, miután Iszlámábádban a tíz napon át tartó személyes megbeszélések során nem jutottak dűlőre a dél-ázsiai országnak szánt pénzekről.
Az atomhatalomnak számító Pakisztánt kemény gazdasági válság sújtja, így az IMF-tárgyalások elsődleges célja, hogy a 2019-ben aláírt 6,5 milliárd dolláros mentőcsomag következő részletét, legalább 1,1 milliárdot felszabadíthassanak.
Letörte a gáz árát a Freeport közelgő elindulása
A készletek jól állnak, de a szállítások enyhén visszaestek. Még a kereslet esetleges élénkülése esetén is nyugtathatja a piacot, hogy hamarosan újraindul egy régóta zárva tartó LNG-gyártó (cseppfolyósított földgáz) a tengerentúlon. A texasi Freeport LNG ugyan messze nem dolgozik teljes teljesítménnyel, de már zajlanak az újrainduláshoz szükséges ellenőrzések. A piacot látszólag megnyugtatta a hír, ugyanis
kétnapi erősödés után csökkent a TTF gáz ára a holland gáztőzsdén.
A Krím visszafoglalására is használhatja Ukrajna a Dániából érkező F–16-os vadászgépeket
Dánia törte meg a jeget: felajánlotta F–16-os repülőit Ukrajnának. De vajon képes lesz-e Kijev megfelelően használni a Fighting Falcon repülőket?
Kijevi források 200-300 darab nyugati harci gép beszerzését tartanák kívánatosnak. Ezekkel támadhatnák a moszkvai csapatok által elfoglalt olyan területeket – elsősorban a Krím félszigetet, annak keleti részén a Krím hidat, a szevasztopoli nagy orosz haditengerészeti légibázist, Szimferopol repülőterét (amelynek 3700 méteres kifutópályáját, Ukrajnában a leghosszabbat, a legnehezebb katonai szállítógépek is használhatják) –, amelyek kívül esnek az ukrán szárazföldi csapatoknál rendszeresített nyugati rakétarendszerek maximális lőtávolságán, nagyjából 150-160 kilométeren. Elsősorban a General Dynamics által kifejlesztett és gyártott korai F–16-osok jöhetnek szóba, Dániából.
Törökország megbosszulja a beruházók hanyag munkáját
Elkezdték kiadni az elfogatóparancsot az ingatlanfejlesztők ellen, akik nem megfelelő minőségben építettek, és emiatt az általuk kivitelezett épületek a földrengésben összeomlottak.
A természeti katasztrófa kezelése igazi próbatétel a választásra készülő török elnök, Recep Tayyip Erdogan számára. A politikus a támadások kereszttüzébe került, akár bele is bukhat a mostani helyzetbe. Tömegek támadják a katasztrófahelyzet nem megfelelő kezelése és amiatt, hogy túl kevés a katasztrófavédelmi szakember. Erdogan részben elismerte a hibákat, de kérte, hogy a lakosság ne dőljön be az ellenzéknek, amely egy ilyen drámai helyzetet is támogatottsága növelésére használ fel.
Szellemtoronnyá válhat Horvátország legmagasabb épülete
Már az utolsó simításokat végzik Horvátország legmagasabb toronyházán, a 135 méter magas Dalmatia Toweren. A rekordmagas spliti épület sorsa azonban bizonytalanná vált, a városvezetés ugyanis nem hajlandó megadni a használatbavételi engedélyt.
A Westgate Group 2017 tavaszán kezdte meg Dalmácia első felhőkarcolójának építését Split nyugati részén. Az eredetileg 75 méteresre tervezett toronyházban egy 200 szobás luxusszálloda, irodák, néhány luxuslakás és egy kilátó is helyet kapott volna, de idő közben az amerikai hátterű befektető újabb emeletek építésére kért és kapott engedélyt az akkori városvezetéstől. Az így már 115 méter magasra nőtt ingatlan felső szintjeit is áttervezték és kilátó helyett egy gépházat telepítettek a tetejére. Ezzel a Dalmatia Tower lett Horvátország legmagasabb épülete.
