Az Európai Központi Bank (EKB) idén négyszer csökkentheti az alapkamatot, az egyenként 25 bázispontos kamatvágás várhatóan júniusban kezdődik, majd szeptemberben, októberben és decemberben folytatódhat – derül ki a Bloomberg közgazdászok körében végzett felméréséből. Az előző hónapban az elemzők csak három enyhítésre számítottak.
A felmérés szerint az az első negyedélvben 2,5 százalékra mérséklődhet. A pénzromlás a harmadik negyedévben 2 százalékra lassul, azonban az utolsó három hónapban 2,2 százalékra gyorsul. A közgazdászok arra számíthatnak, hogy az egész éves infláció idén 2,3 százalék lehet, 2025-ben pedig tovább mérséklődhet a drágulás.
Az EKB 2022 júliusa óta tíz kamatemelést hajtott végre, legutóbb szeptemberben 25 bázisponttal emelte három irányadó kamatát, 4,5 százalékra. Az intézmény az alacsonyabb inflációs adatok és a lefelé módosított prognózisok ellenére szinten tartotta a rátákat decemberben.
Christine Lagarde, az EKB elnöke a döntés után közölte: a magas kamatszintet hosszabb ideig fenn kell tartani, az ülésen nem is került szóba a kamatvágás. Ennek ellenére a múlt hónapban Francois Villeroy de Galhau, a francia jegybank vezetője és az EKB döntéshozója arról beszélt, hogy az Európai Központi Bank következő monetáris politikai lépése a kamatlábak csökkentése lenne,
de nem kívánt útmutatást adni arra vonatkozóan, hogy ez mikor történhet meg.
Az EKB jelenleg várakozó állásponton van, a döntéshozók különösen a bérek alakulására összpontosítanak az év első felében. Az EKB vezető közgazdásza, Philip Lane az Il Corriere della Sera olasz napilapnak hétvégén adott interjújában hangsúlyozta, hogy a túl gyors kamatcsökkentés újabb inflációs hullámot gerjeszthet, ami arra kényszerítené a jegybankot, hogy ismét kamatot emeljen.
A héten várhatóan más befolyásos döntéshozók is megszólalnak, például az intézet elnöke, Christine Lagarde a davosi Világgazdasági Fórumon fog előadást tartani, aki a ráták alakulásáról is szót ejthet beszédében. Ma az osztrák jegybankelnök, Robert Holzmann a CNBC-nek azt nyilatkozta, hogy az EKB akár az egész évben szinten tarthatja az alapkamatot, a ráták csökkentése pedig csak jövőre kezdődhet el.
Laza vagy szigorú monetáris politika?
A nemzeti bankok világszerte az irányadó kamatlábak emelésével igyekeznek úrrá lenne a dráguláson, de ezt számtalan közgazdász bírálja, mivel lassítja a gazdaságot. Az EKB mellett az amerikai Fed, az angol jegybank, a kínai központi bank és az orosz nemzeti bank is szigorú monetáris politikát folytat. Japán a negatív kamatlábával (mínusz 0,1 százalék) kilóg a nemzetközi trendekből, a szigetországban emelésre számítanak a közgazdászok.
Ugyanakkor az elemzők arra számítanak, hogy idén a jegybankok megkezdhetik a kamatvágást, amit a feltörekvő gazdaságok jegybankjai – a magyar, a cseh és a brazil központi bankok vezetésével – már megtettek. A régióban elsőként a cseh jegybank zárta le kamatemeléseit tavaly júniusban, ezzel másfél évig tartotta 7 százalékon az alapkamatot, december végén pedig egy 25 bázispontos kamatvágásra szánta el magát.
A lengyel központi bank 2022 szeptemberében emelte utoljára irányadó rátáját, amelyet idén szeptemberben 6, majd októberben 5,75 százalékra csökkentett. A jegybank decemberben a a várakozásoknak megfelelően változatlanul tartotta a rátát. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) még tavaly szeptemberben jelentette be, hogy 13 százalékos alapkamat mellett lezártnak tekinti a kamatemelési ciklusát.
Az MNB decemberben 75 bázisponttal, 10,75 százalékra mérsékelte a kamatlábat az egy számjegyűre csökkenő infláció mellett, az elemzők szerint a kamatvágás idén tovább folytatódik.
Az emelkedő kamatszint hazavágja a teljes európai ingatlanszektortAz olcsó pénz korában csak úgy ömlött a pénz az európai ingatlanalapokba. A jegybanki kamatemelések hatására azonban egyre több helyen lehetett vonzóbb hozamokat találni, emiatt is nagy nyomás nehezedik az ingatlanpiacra és ezen belül az ingatlanalapokra. Németországban a legrosszabb a helyzet. |
