Brutális vállalati csődhullám várható jövőre, riasztó méreteket ölt a rézlopás Németországban – a Világgazdaság legfelkapottabb cikkei
Oroszország el fogja kobozni az általa barátságtalannak minősített uniós tagállamok vagyonát, ha az Európai Unió „ellopja” a befagyasztott orosz értékeket, hogy abból finanszírozza Ukrajnát – fogalmazott vasárnap Telegram-csatornáján Vjacseszlav Vologyin, az állami duma elnöke, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik fő szövetségese.

Fotó: AFP
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken jelentette be, hogy dolgoznak egy javaslaton, amely a befagyasztott orosz vagyonból származó profit egy részét Ukrajna megsegítésére és háború utáni újjáépítésére fordítaná. A lépést támogatták az Európai Tanács ülésén.
Vologyin szerint Moszkva a lépésre olyan módon válaszolna, amely jobban fájna az EU-nak.
Kína ellen vonul az amerikai haditengerészet, megsegítik a japán halászokat
Az Egyesült Államok elkezdte felvásárolni a japán tengeri termékeket a támaszpontjaikon állomásozó katonáik számára, valamint helyi termelőkkel is tárgyalnak, hogy a jövőben egyenesen az országba szállíthassanak – Washington ugyanis ezzel próbálja meg ellensúlyozni az ázsiai halászokkal szembeni kínai tilalmat.

Fotó: AFP
Kína, amely korábban a japán halászati termékek legnagyobb vásárlója volt, szinte azonnal kereskedelmi korlátozásokat vezetett be az ország ellen, miután az nemrég elkezdte a fukusimai atomerőmű hűtővizének a tengerbe engedését – annak ellenére, hogy több független nemzetközi szervezet is biztonságosnak ítélte a lépést.
Az Egyesült Államok azonban a legfontosabb csendes-óceáni szövetségesének segítségére sietett, és kivételes alkalommal a hadseregét békés célokra vetette be: a kínai fogyasztók leváltására és a japán tengeri termékek elfogyasztására.
A csőd szélén tántorog a Siemens Energy a hibás szélturbinák miatt
A szélturbinákat gyártó leányvállalat nyeresége néhány év alatt gyakorlatilag eltűnt. A mélyrepülés akkor kezdődött, amikor felvásárolták a spanyol Gamesa SA-t, így létrehozva a világ legnagyobb szélturbina-telepítőjét. Joe Kaeser akkori vezérigazgató szerint a spanyol rivális megvásárlása „világos és észszerű” volt.

Fotó: Shutterstock
Hat évvel később azonban bebizonyosodott: az a feltevés, hogy a zöldenergia iránti éhség növekszik, helyes volt, a cég azonban mégis katasztrofális helyzetbe került.
Ennek oka egyszerű: a Siemens Energy AG-hoz legalább 1,6 milliárd eurónyi garanciális javításról szóló számlát nyújtottak be. A társaság ebben az évben 4,5 milliárd euró veszteséget könyvelhet el.
Szemfényvesztés – mégsem fordult el teljesen az orosz gáztól Németország
Valóban nem fordult el Európa legnagyobb gazdasága teljesen az orosz gáztól, de nem arról van szó, hogy Németországban használnának orosz nyersanyagot.

Fotó: AFP
Egy jogi buktató miatt a SEFE Gmbh, – egykori Gazprom leányvállalat – hajói szállítanak orosz cseppfolyós földgázt, a transzport leginkább Indiába tart.
Az egykor az orosz gázóriás kezében lévő vállalat természetesen szállított orosz nyersanyagot, aztán a társaság német állami kézbe kerülésével Berlin „megörökölte” ezt a kötelezettséget. A szerződés felmondása 10 milliárd euróba fájna – így tehát erre egyelőre nincs esély.
Mint őszi levél a fáról, úgy szállnak alá a repülőjegyárak
A légitársaságok kiváló szezont zártak a nyáron, de hogy milyen lesz a folytatás, meddig maradhatnak alacsonyabban a repülőjegyárak, azt nem ők, hanem az olajtermelő nagyhatalmak döntik el – a fejünk felett.

Fotó: Shutterstock
Szakértők októberben arra figyelmeztettek, hogy érdemes azonnal lecsapni a kedvező ajánlatokra, a téli ünnepi szezonban kellemetlen meglepetés érheti az utazni vágyókat: az, hogy jegy nélkül maradnak – legalábbis ez a tapasztalatuk az árkövetéssel foglalkozó amerikai szolgáltatóknak.
Brutális vállalati csődhullám várható jövőre
Az eladósodott vállalatoknak Európában, a Közel-Keleten és Afrikában 500 milliárd dolláros refinanszírozási hajrával kell szembenézniük 2024 első felében, amely még a kamatemelések végével is rengeteg „zombivállalatot” temetne maga alá.
A pénzügyi ágazat szakértői szerint válsághelyzet fenyeget, és
sok gyengélkedő vállalat most új állami és magánhiteleket keres, hogy fizetésképesek maradjanak
– azonban a kormányzati hitelfelvételi költségek is világszerte az egekbe szöktek. Ha pedig nem tudják biztosítani a szükséges készpénzt, az gyorsan fizetésképtelenséghez és tömeges elbocsátásokhoz vezethet.
Riasztó méreteket ölt a rézlopás Németországban
Kulcsfontosságú infrastruktúrát veszélyeztetnek a tolvajok, és a réz árának emelkedése miatt a helyzet még súlyosabbá válhat.
A rézlopás tavaly csak a német állami vasúttársaságnak, a Deutsche Bahnnak 6,6 millió eurós kárt okozott, az idén pedig szeptember végégig 2644 vonat összesen több mint hétszáz órás késését okozta a Handelsblatt című gazdasági napilap szerint.

Fotó: Ina Fassbender / AFP
A tolvajok fennakadásokat okoznak az ellátási láncokban, a több százezer érintett utas pedig egyre frusztráltabb a vonatközlekedés megbízhatatlansága miatt.
A bűnbandák ráadásul egyre merészebbek, és egyre nagyobb tételben játszanak: a leglátványosabb lopásról augusztusban szereztek tudomást, amikor kiderült, hogy egy könyvelési manőveren keresztül eltűnt 188,7 millió euró értékű fém.
Vége a szép világnak a turizmusban
A koronavírus-korlátozások feloldása után mindenki utazni akart, hogy bepótolja az elvesztegetett időt, ennek az úgynevezett bosszúutazásnak azonban hamarosan véget vethet az évek óta magas infláció és a költségek emelkedése – figyelmeztettek szakértők októberben.

Fotó: Shutterstock
A Morning Consult amerikai piacelemző akkori elemzése szerint bár bizonyos országokban még mindig egyre többen akarnak utazni, máshol, különösen Európában szinten marad vagy csökken a számuk.
Franciaországban 11 százalékponttal, Németországban hattal, Kanadában és Oroszországban négy-négy százalékponttal esett vissza az utazási hajlandóság 2022 óta. Lindsey Roeschke, a Morning Consult utazási és vendéglátási elemzője szerint ez egyértelműen azt sugallja, hogy a felhalmozódott kereslet megszűnik.
Ez nem jelenti azt, hogy az utazások ismét jelentősen vissza fognak esni, de azok többsége, aki a bosszúutazást tervezett, már megtette
– vélekedett.
Andersen-mesébe illő gazdagságot hoz egész Dániának a kasszarobbantó fogyasztószer
A dán Novo Nordisk testsúlycsökkentő csodaszere, a Wegovy nemcsak magát a céget röpítette a legértékesebb globális vállalatok sorába, de tartósan fellendíti a nem egészen hatmilliós lakossággal rendelkező, már eddig is rendkívül fejlett Dánia gazdaságát is.

Fotó: AFP
Az még hagyján, hogy a dán Novo Nordisk gyógyszergyártó tavaly, az orosz–ukrán háború kirobbanása után, amikor az elszabaduló energiaárak által szorongatott szomszédos Németországban már a fenyegető recesszió rémével hadakoztak, egymaga 3500 új állást hozott létre a dán félszigeten, hiszen erre más cégek is képesek egy-egy nagyobb beruházás után.
Az azonban már gazdaságtörténeti kuriózum, hogy egyetlen vállalat megugró értékesítéseire tekintettel duplájára emelik egy ország várható éves GDP-növekedését. Pontosan ez történt Dániában, amikor a kormány a Novo Nordisk teljesítményére hivatkozva emelte idei gazdasági növekedési előrejelzését 0,6 százalékról 1,2 százalékra.
Olaj: annyi a jelentkező, hogy bagóért szállítják Ázsiába az oroszok
Az orosz olajra bevezetett árplafonnak nem sok hatása lesz az orosz bevételekre, a termelők ugyanis egyre több szállítmányozó között válogathatnak, így egy éve nem volt annyira olcsó az energiahordozó eljuttatása a két legnagyobb piacára, Kínába és Indiába, mint októberben.

Fotó: AFP
A szankciók bevezetésekor a kereskedelemben részt vevő hajótulajdonosok és hajók többsége nyugati volt, így súlyosan megzavarta volna az orosz exportot, ha az olaj ára akkor magasabb lett volna a sapkánál. A legtöbb orosz olajfajta ára azonban csak júliusban emelkedett hordónként 60 dollár fölé, ami azt jelentette, hogy a kereskedőknek, a hajózási társaságoknak és az orosz exportőröknek hónapok álltak rendelkezésre a felkészülésre.
Ez idő alatt az útvonalakon dolgozni hajlandó kereskedők
felvásárolták a régebbi tankereket, másokat pedig átregisztráltak olyan országokban, amelyek nem vezettek be szankciókat.
Az így kialakult „árnyékflotta” a Lloyd’s List Intelligence tengerészeti információs szolgáltató elemzése szerint 535 tartályhajóból áll, amelyek átlagéletkora 23 év vagyis egy részük életveszélyes roncs, és a kétharmaduk nem rendelkezik ismert biztosítási fedezettel.



