Wael Sawan, a Shell vezérigazgatója szerencsétlen nyilatkozatot tett, ami rögtön kiváltotta a klímavédők felháborodását és a szakértők értetlenségét. Az energiaipari cég vezetője szerint ugyanis a világ fosszilisenergia-kitermelésének csökkentése súlyos megélhetési válsághoz vezethet. Mások szerint azonban ez egyáltalán nincs így, ráadásul az emberiségre katasztrofális következménnyel járna, ha nem a megújuló energiát helyeznék előtérbe. Az erről szóló külgazdasági hírünk volt júliusban a legolvasottabb.
Hatalmas felháborodást keltett ugyanis a környezetvédők körében a Shell energiaipari vállalat vezetőjének kijelentése, miszerint a világ olaj- és gáztermelésének csökkentése veszélyes és felelőtlen lépés lenne. Wael Sawan úgy látja, hogy a fosszilis energiahordozók kitermelésének korlátozása kevesebb elérhető energiát és így rezsiemelkedést eredményezne, az pedig a megélhetési válság súlyosbodását okozhatja.
Fotó: Shutterstock
A vezérigazgató kiemelte, hogy a gázhiány leginkább a szegényebb országokat sújtaná, mivel az alacsonyabb termelés miatt az energiahordozók ára újból megugorhat. Mint mondta, a tavalyi rekordmagas világpiaci gázárak következtében a szegényebb országok, úgymint Pakisztán vagy Banglades, nem engedhették meg maguknak a cseppfolyósított földgázt, így azt Észak-Európába szállították. „A gyerekeknek gyertyafénynél kellett dolgozniuk és tanulniuk” – szemléltette Sawan a gázhiány következményeit a BBC-nek.
Claire Fyson, a Climate Analytics globális tudományos és politikai intézet klímapolitikai társvezetője szerint a Sawan által felhozott példa csúsztatás. „Az az elképzelés, hogy választani kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk vagy a gyertyafénynél végzett munka között, a valóság durva elferdítése. Tudjuk, hogy a megújuló energiaforrások tisztábbak, olcsóbbak és jobbak a közegészségügy szempontjából” – magyarázta a szakértő.
Jamie Peters, a Friends of the Earth környezetvédelmi szervezet klímavédelmi vezetője szerint ironikus, hogy a Shell bármit is veszélyesnek és felelőtlennek nevez.
Legyünk tisztában azzal, hogy a Shellhez hasonló vállalatok hozzájárulnak az éghajlati válsághoz és az energiaárak emelkedéséhez. Az átlagemberek nyomorúságából profitálnak, miközben tönkreteszik a bolygót
– mondta Peters.
Nagyot esik az egyik kamata
Július 22. az egyik legnépszerűbb, nemcsak a lakossági, hanem az intézményi befektetők számára is elérhető, népszerű magyar a 2027/B fordulónapja. A következő három hónapra érvényes kamatot azonban ma állapítja meg az Államadósság Kezelő Központ. A rossz hír az, hogy a kötvénytulajdonosoknak a következő három hónapra be kell érniük évi 15,02 százalékos kamattal az eddigi 16,29 százalék helyett.
A magyarázat annyi, hogy a kötvény kamatozása (amely évente négyszer változik) a kamatfordulónap előtt harmadik munkanapon megállapított, három hónapos bankközi kamatlábbal (Bubor) egyezik meg, amely szerdán 15,02 százalék volt. Ezzel ez a kötvény is veszíthet vonzerejéből, legalábbis a hosszabb futamidejű Prémium Magyar Állampapírhoz képest – július 22-től – alacsonyabb kamatot fizet.
A 2027/B kötvényből 1154 milliárd forintnyi a befektetőknél lévő állomány.
Rövid időn belül már a második gyomrost viszi be a piac a befektetőknek, a Bónusz Magyar Állampapír kamatcsökkenéséről itt írtunk részletesen.
Jól járt, aki nem csak a PMÁP-ra figyelt
Óriásit kaszálhattak az elmúlt 8-9 hónapban, akik megtakarítási portfóliójukban hagytak némi helyet a rendkívül népszerű Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) mellett kissé háttérbe szoruló, bárki által elérhető magyar államkötvényeknek. A PMÁP-termékeknél az éves hazai átlagos inflációt lekövető kamat az érdekes, a hagyományos, főként hosszú futamidejű államkötvényeknél az utóbbi időben sokkal inkább az árfolyam. Ugyanis ez az, amelynek az
alakulásának köszönhetően kevesebb mint egy év alatt 30-40 százalékos nyereséget lehetett zsebre tenni.
Kiváló példa a három és fél éve kibocsátott, 18 év múlva lejáró, 2041/A nevű államkötvény tavaly októbertől máig tartó árfolyammozgása arra, hogy a piaci hozamkörnyezet csökkenése mekkora árfolyamnyereséget eredményezhet a befektetőknek. Emlékezetes, ez volt az az időszak, amikor a magyar deviza árfolyama szinte összeomlott, 434 forintba került egy euró, a kötvénypiaci hozamok pedig az egekben voltak.
Ezekben a hetekben a fenti kötvény a névérték mindössze 41-42 százalékán forgott, az elmúlt napokban viszont 60 százalék felett is járt. Ezzel kétféleképp lehetett extra hozamot elérni:
– Aki nyomott áron bevásárolt, és a napokban kiszállt, több mint 40 százalékos árfolyamnyereséget realizálhatott 8-9 hónap alatt.
– Októberben olyan alacsony volt az árfolyam, hogy a lejárati hozam évi 10 százalék fölé kúszott, tehát kínálkozott egy olyan befektetés, amely a lejáratig, közel húsz éven át, évi fix 10 százalékos hozamot eredményez.
Utólag persze könnyű okosnak lenni, de szakértők már korábban felhívták rá a figyelmet, hogy 2022 októberében tényleg szinte ajándékáron forogtak a magyar kötvények.
Húszévente egyszer-kétszer fordul elő, hogy ilyen gáláns legyen a befektetőkhöz a kötvénypiacLoncsák András, az Aegon Alapkezelő befektetési igazgatója a VG-nek elmondta, még mindig vannak jó beszállók a magyar kötvénypiacon, a részvénypiacokkal kapcsolatban – bár nagyon alacsonyak az értékeltségi mutatók – azonban kevésbé optimista, ott aligha tér vissza a 2000-es és a 2010-es évek aranykora. |
A 2041/A kötvény nem kiugró példa, mint az alábbi táblázatban is látható, minél hosszabb futamidejű magyar államkötvényt vásárolt egy befektető, annál nagyobb árfolyamnyeresége keletkezett, a papír hátralévő futamidejétől függően 20-40 százalék, az árfolyamplusz mellett a névértékre számított kamat pedig tovább növelte a hozamot.
Magas bérekben lubickol Közép-Európa
Ha a bérek 10 százalékkal emelkednek, az árak meg 20-szal, egyértelmű, ennek mi lesz a hatása: a fogyasztás visszaesik. A múlt évi inflációs hullám nyomán meg is tapasztalta ezt Európa, és különösen fájó mértékben a nagyobb kilengésekre hajlamos keleti uniós gazdaságok java része, most azonban fordulat előtt állunk. Lengyelországban a legfrissebb adatok szerint a bérek éves növekedési üteme már meghaladja az árakét, és hónapokon belül ugyanezt fogjuk látni Magyarországon is. Akkor most hirtelen meggazdagodunk, és megrohanjuk az üzleteket?
Nemcsak a fogyasztó számára kardinális ez a kérdés, hanem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára is, és a jegybanki válasz alapján megszabhatja a forint árfolyama és a háztartások, illetve a cégek számára elérhető forintkamatok alakulását is. Az MNB az kamatszigorítással elért csökkenésén felbátorodva elkezdte visszanyesni kamatait – a legutóbb kedden lépett –, de ha a reálbérek hirtelen negatívból pozitívba fordulnak, és ez a fogyasztás megugrásához vezet, akkor megint megugrana az inflációs nyomás.
Ezen a kérdésen elgondolkodni a döntéshozók számára kötelező, különösen, hogy
a régiónk legnagyobb gazdaságában már be is következett a fordulat:
a néhány napja közzétett adatok szerint Lengyelországban a vállalati szektorban 11,9 százalékkal növekedtek a bérek az egy évvel korábbi szinthez képest, és ez az ukrajnai háború kitörését követő hónapok óta először meghaladja az éves infláció rátáját, amelyet júniusban 11,5 százalékra mértek.
Tízszázalékos mínuszból ugyanekkora pluszba fordul át a magyar bér ereje
Ez azt jelenti, hogy a korábban mélyen a mínuszba gázoló reálbér – az inflációhoz viszonyított vásárlóerő – immár pozitív. Mivel a béreket aligha fogják vissza, az infláció pedig a következő hónapokban várhatóan tovább csökken, egyre nő a háztartások vásárlóereje, amivel vagy élnek, vagy nem. Ugyanez a folyamat régiószerte zajlik – és tőlünk nyugatabbra is, hiszen a felszökő infláció miatt a foglalkoztatottak a korábbi éveknél nagyobb béremeléseket tudtak kiharcolni az unió munkaerőhiánnyal terhelt piacain.
Különösen látványos fordulat következhet be Magyarországon, ahol a régió többi országához képest később és magasabb szinten tetőzött az infláció.
Januárban, amikor 25,7 százalékon tetőzött az infláció, és a nettó bérek éves növekedése 16 százalék volt, az utóbbiak elmaradása 10 százalékpontnyi volt. Májusban ez a mínusz 3,8 százalékpontra szűkült, hiszen az éves bérnövekedés addigra gyorsult, az infláció pedig 21,5 százalékra lassult. Júniusra már csak 20,1 százalékot mértek, az év hátralévő hónapjaiban pedig egy számjegyűre esik az áremelkedés.
Aggasztó kijelentést tett Zelenszkij
Elkerülhetetlennek és igazságosnak nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi videóüzenetében azt, hogy a háború fokozatosan átterjedjen Oroszország területére.
Az orosz agresszió kudarcot vallott a csatatéren. Ma van az 522. napja annak, hogy folytatódik az úgynevezett különleges hadművelet, amelyre az orosz vezetés egy-két hetet adott. Ukrajna egyre erősebb. A háború fokozatosan visszatér Oroszország területére, jelképes központjaira és katonai bázisaira, és ez elkerülhetetlen, természetes és abszolút igazságos folyamat
– hangoztatta az államfő.
Az elnök ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy „az idei télen az orosz terroristák még csapásokat mérhetnek energetikai és más létfontosságú ukrajnai létesítményekre”.
Nagyon fontos ezért, hogy a helyi önkormányzatok országszerte már most, vagyis a nyár alatt és szeptemberben a lehető legaktívabbak legyenek mindenben, amit az év hideg hónapjai előtt meg kell tenni
– hangsúlyozta Zelenszkij.
Az ukrán elnök kijelentése nem sokkal azután érkezett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az afrikai országok vezetőivel tartott szentpétervári találkozón, szombaton kijelentette: Oroszország nem utasítja el a béketárgyalásokat, ám nehéz fegyverszünetről beszélni, miközben Kijev drónokkal támadja Moszkvát.
Még az állampapírt is lenyomták az alapok
Májusban is szépen gyarapította hazai értékpapírokban tartott vagyonelemeit a lakosság, és immár közel 20 ezermilliárd forintot fialtat különböző befektetési eszközökben.
Ezek összesített értéke a hónap végén elérte a 19 729 milliárd forintot, ami 1,9 százalékos bővülés a jegybank legfrissebb adatai szerint.
A 361 milliárd forintos többlet nagyobb része, 247 milliárd forint a friss megtakarításokból jött össze. A még mindig bőségesnek mondható tőkebeáramlás egyébként idén folyamatosan csökken a januári, fél ezermilliárd forint feletti nagybevásárlás óta. A befektetések hozama a tavasz végén 114 milliárd forinttal támogatta a vagyonépítést.
A legkeresettebb termékeknek ezúttal a befektetési alapok bizonyultak, ezekből csaknem 150 milliárd forintot vásárolt a lakosság az áprilisi 121 milliárdos tétel után. Az alapkezelők tevékenysége és a piaci árfolyamok kedvező alakulása ehhez 60 milliárd forintot tett hozzá, így 3,2 százalékkal bővült a kisbefektetők ilyen eszközökben gyarapított vagyona.
Elhagyják Lengyelországot az ukránok
Fordulatot jeleznek a csütörtöki lengyel adatok, amelynek bekövetkezte Magyarországon is várható, de mi még csak reméljük, hogy mihamarabb megtörténik. A lengyel vállalati szektorban 11,9 százalékkal növekedtek a bérek az egy évvel korábbi szinthez képest, és ez az ukrajnai háború kitörését követő hónapok óta először meghaladja az éves infláció rátáját, amelyet júniusban 11,5 százalékra mértek.
Ez azt jelenti, hogy a lengyeleknél, legalábbis a vállalati szektorban, ismét van reálbérnövekedés, vagyis az Európán végigsöprő infláció immár nem mar bele a háztartások jövedelmének reálértékébe. Mindez a fogyasztás visszaesésének is véget vethet, s ez jó ómen az őszi választásokra készülő lengyel konzervatív kormány számára.
A kimutatható pozitív reálbér természetesen nem jelenti, hogy a lengyelek azonnal visszatérnek az inflációs hullám előtt megszokott fogyasztási szintjükre, de ezt vetíti előre. Ehhez persze az is kell, hogy ne változzon kedvezőtlen irányba se az infláció, se a béremelések trendje – egyik sem valószínű.
A reálbérmínusz már májusban sem volt nagy, amikor 13 százalékos inflációval 12,2 százalékos bérbővülés állt szemben.
Ennek ellenére a lengyel kiskereskedelmi forgalom éves visszaesésének mértéke 7 százalék körül maradt.
Hogy visszatér-e a vásárlói kedv, azt sok egyéb tényező is befolyásolja: például, hogy a jövőt is szebb színekben látják-e a háztartások, milyen tartalékaik vannak, és milyenek a foglalkoztatási kilátások.
Az Unilever is az OTP sorsára jutott
Az Unilever az egyik vezető multinacionális vállalatcsoport, a szépségápolási termékektől a háztartási cikkeken keresztül az élelmiszerekig szinte mindent gyárt. Olyan márkák tulajdonosa mint a Dove, a Domestos, a Persil, a Knorr vagy a Magnum. Az amerikai vállalat több másikkal, például a Procter & Gamble-lel, a világ legnagyobb háztartási vegyi anyagokat és testápolási termékeket előállító cégével együtt hétfőn felkerült a háború szponzorainak listájára. Az ukrán kormány ezt azt követően döntötte el, hogy egy új orosz törvény értelmében az ország területén működő nagyvállalatoknak támogatnia kell az agresszor állam ukrajnai invázióját.
Fotó: Shutterstock
Az intézkedés egybeesett az Unilever vezérigazgató-váltásával, a hétvégétől Hein Schumacher vezeti a vállalatot. A háborút ellenzők már fel is szólították a vezetőt, hogy számolja fel a cég oroszországi kitettségeit.
Az Unilever Rus, a csoport oroszországi leányvállalata tavaly megduplázta nyereségét 9,2 milliárd rubelre, és tizedével, 21,7 milliárdra növelte a hirdetési költségeit a holland Follow the Money oknyomozó csoport szerint – írja a The Guardian.
A cég a tavalyi forgalmából 331 millió dollár adót fizetett Moszkvának, és jelenleg mintegy háromezer dolgozót foglalkoztat Oroszországban.
Az Unilever közlése szerint már tavaly márciusban beszüntette a termékei importját és exportját a háborús országgal, továbbá leállította a média- és reklámköltéseit. Sőt, a korábbi vezető, Alan Jope arról tájékoztatott, hogy az Oroszországban értékesített áruk mennyisége két számjegyű mértékben csökkent, az eladások, a nyereség és a reklámköltések látszólagos növekedése pedig csupán az infláció és az árfolyamváltozások eredménye.
Robbanhat a bomba Amerikában
Ketyeg a bomba az amerikai irodapiacon, ahol a jelenlegi kamatszinteken az értékpapírosított jelzáloghitelek döntő része finanszírozhatatlannak látszik. A bajba jutott befektetésekre szakosodott nagy alapkezelők egyre lelkesebben köröznek az ingatlanbefektetési társaságok (REIT) historikusan olcsón felcsipeghető részvényei körül. Ez azért érdekes, mert ez hagyományosan az amatőr kisbefektetők piaca. Nemcsak a piac két szélső pontját képviselő befektetői csoportok marakodnak egymással, de a profik is egymásra licitálnak „házon belül”, ahogy bevásárolták magukat valamelyik REIT társaságba, amely hirtelen felpumpálja a leeresztett ingatlanlufikat. Ráadásul kiéleződött az ellentét a nagybefektetők és a menedzsmentek között.
A házon belüli harcok árfelhajtó hatását
jól mutatja az egészségügyi ingatlanokra szakosodott, 7 milliárd dollárra értékelt Diversified Healthcare REIT társaság esete. A részvényárfolyam meredeken emelkedett, közel 300 százalékot, miután a Flat Footed, a D.E. Shaw, a H/2 Capital és a Lonestar Capital fedezeti alap bejelentette, hogy több mint 20 százalékos részesedést szerzett a cégben.
Az őrült raliban szerepet játszik,
hogy a Diversified Healthcare alapkezelője egyesítené a jól menő társaságát egy másik cégével, az irodai ingatlanokra szakosodott és kifejezetten gyengélkedő Office Properties Income REIT társasággal. Így egy csomagban árulhatna a menedzsment egy jó és egy rossz portfóliót. Azóta az új tulajdonosok harcot indítottak a Diversified Healthcare irányításának megszerzéséért. Egészen irreálisan felhajtva az ingatlancég árfolyamát.
Tanulmányozzuk a fegyvereiteket – üzente a Kreml a Nyugatnak
Harminc méterről lőtt ki egy kumulatív RPG- (vállról, csőből indítható univerzális oroszországi rakétafegyver) gránátot Kreminna térségében egy oroszországi katona a gyors tempóban előretörő és félelmetes, 40 milliméteres gépágyújából folyamatosan tüzelő Stridsfordon-90 (Strf-9040C – rövidítve CV90-es) páncélozott harcjárműoszlop élen haladó tagjára.
A gránát a CV90-es lövegtornyának a bal oldalába csapódott be, a töltet több ezer fokos, tűvékony plazmasugara átégette a páncélzatot, azonnal megölte a toronyban lévő járműparancsnokot. A svéd (Volvo) gyártmányú, a világ egyik legjobbjának tartott harcjármű kigyulladt, és éles balkanyarral letért az útról, füstölögve megállt.
