Gabonaszállítási tilalom, botrány az EKB-ban, globális dízelhiány – a Világgazdaság legfelkapottabb cikkei

Feltépte a lengyel–ukrán viszály történelmi sebeit a gabonaszállítási tilalom. Valamennyi Ukrajnával határos EU-tagállam (amelyek érintettek az ukrán gabona, illetve általában a mezőgazdasági szabályzásában), továbbá Bulgária egyetértett, hogy az ukrán gabona importját az év végéig meg kell tiltani.

Ukrajna szemszögéből a gabona exportja, az öt ország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária szempontjából az ukrán gabonabehozatal egyaránt súlyos nemzeti érdekeket csorbít.

A vita azóta tovább szélesedett, négy határátkelőt is lezártak a lengyel fuvarozók, akik az ellen tiltakoztak, hogy az ukrán cégek olcsóbban szállítanak náluk, ráadásul az Európai Unión belül is elvisznek előlük fuvarokat, emiatt üzlettől esnek el. 

Botrány az EKB-ban: le kellett adniuk mobiljukat az igazgatósági tagoknak

Végső kétségbeesésében drasztikus, és eleddig példa nélküli lépésre szánta el magát Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke: a kiszivárogtatások megelőzése érdekében lefoglalta kollégái mobiljait a szeptember közepi ülés előtt.

A szivárogtatások jelentősen erodálják a központi bank hitelességét. A bankfelügyeletért felelős Andrea Enria 2018-as megválasztásának híre például jóval a hivatalos közlemény előtt már megjelent meg a médiában. Erősen botrányszagú volt az is, amikor a Reuters két nappal a bejelentés előtt nyilvánosságra hozta, hogy az EKB emelni fogja a kulcsfontosságú inflációs előrejelzést – ez készítette elő a terepet a 25 bázispontos kamatemelésnek. 

Ezek a világ legnépesebb városai

Gyors és óriási mértékű városiasodás történt az elmúlt évszázadban. Manapság a Föld lakosságának 55 százaléka, azaz 4,3 milliárd ember él városokban. A legnépesebb városok listájának élén a kínai Csungking áll 32,1 millió fővel. A közigazgatási határa akkora mint egész Ausztriáé. 

Érdekes, hogy India a világ legnépesebb országa, mégis csak hárommal rendelkezik a top20 legnagyobb lakosságú város és agglomeráció közül. Ez azt mutatja, hogy az országban a népsűrűség kiegyenlítettebb, mint például Kínában, ahol többnyire a keleti partvidéken laknak az emberek.

Mi lesz, ha… – az ukránok a B tervre készülnek

Az ukrán közéletben elkezdtek foglalkozni azzal a variációval, ha mégsem tudják legyőzni Oroszországot, befagy a konfliktus, elapadnak a nyugati segélyek. Kiábrándító jövőkép rajzolódik ki.
Hogy a kérdéseket megválaszolják, a három jövőkutató a következő két év gazdasági modelljét próbálja összeállítani – a politikaitól, a személyi változtatások érintésétől óvakodva. Ennek a modellnek a legfőbb sajátossága a stagnálás (jó esetben), amely kiterjed a nagyvállalatok mellett a kis- és középvállalati szektorra is. Mégsem várható a aggasztó növekedése, mert a folytatódó kivándorlás miatt munkaerőhiány alakul ki.

Aztán jön az elkerülhetetlen leértékelés, ami új inflációs hullámot generál.

Globális dízelhiány van kialakulóban – ne reménykedjünk olcsóbb üzemanyagban

A világ olajfinomítói egyre nehezebben tudnak elegendő gázolajat termelni, ami súlyos hiányhoz vezethet az iparban és a közlekedésben egyaránt – figyelmeztettek elemzők. A nyersolajárak szeptemberben egyre közelebb araszoltak a 95 dolláros hordónkénti árszinthez, ami a finomított üzemanyagok piacán is jelentős dráguláshoz vezetett. Ezek közül a dízel kiemelkedően magasra ugrott, a gázolaj ára Európában 60 százalékkal emelkedett a nyár vége óta, ami a valaha mért legnagyobb növekedés az év ezen időszakában.

A világ finomítói akkor már hónapok óta gyenge termeléssel küzdöttek, miután az északi féltekén a nyári perzselő hőség miatt az üzemek alacsonyabb szinten voltak kénytelenek működni, így a meglévő készletek is alacsonyan maradtak.

A helyzetet tovább rontotta, hogy a hónap végén Oroszország egy időre korlátozta a dízelexportot.

Messze elkerülik a boltokat a norvégok, már csak élelmiszert vesznek

A nemzeti statisztikai hivatal adatai alapján Norvégiában a kiskereskedelmi forgalom 0,3 százalékkal csökkent augusztusban az előző hónaphoz képest, ami már a második egymást követő havi visszaesés – igaz, ez enyhébb volt, mint a júliusi 0,9 százalékos csökkenés. 
 

 – írták a Handelsbanken elemzői.
Egyedül az online áruházak forgalma erősödött, az élelmiszer-értékesítés stabil maradt.

Egy szardíniai falu ingyenes szállással csalogatja a digitális nomádokat

Három hónapon át ingyenes szállást biztosít a digitális nomádként távmunkában dolgozóknak egy falu Szardínia szigetén.  Az önkormányzat fedezi a nomád ingatlan bérleti díját és a rezsit, ám a közlekedést már nem. Cserében nem sokat várnak a szervezők. Már volt is, aki élt a lehetőséggel. 

Minden foglalkozási területről bátorítják a távmunkásokat: technológia, média, pénzügy, ingatlanipar vagy építészet. Szívesen látják a művészeket, az írókat, a zenészeket, a tudósokat és az akadémikusokat is. Azok, akik kedvet kaptak a hegyvidéki faluban éléshez, december végéig jelentkezhetnek elektronikusan. 

Belefulladnak az indiai rúpiába az orosz exportőrök

Hiába vált Oroszország India legfontosabb olajszállítójává, az ebből származó gigabevétel a dollár leváltása miatt indiai rúpiában keletkezett, amit az orosz vállalatok sem hazautalni, sem rubelre váltani nem tudnak.

A felek több milliárd dolláros forgalmat bonyolítanak le, ám a havonta megtermelt, nagyjából egymilliárd dollárnyi, rúpiában érkező bevétel egyre csak halmozódik az indiai bankokban.

– emlékeztetett Timothy Ash, a brit Chatham House elemzője.

A semmibe vezető szakasszal bővült a nem létező észak-erdélyi autópálya

Valamivel több mint 13 kilométeres csonka szakaszt adtak át a forgalomnak az észak-erdélyi nyomvonalon, ígéretek szerint a következő ezer kilométer autópályára csak hét évet kell várni.
Bár kormányzati illetékesek óriási vívmányként állították be az ezredik sztrádakilométer megépülését, a valóság az, hogy az infrastruktúra-hálózat fejlettsége terén Romániának jókora a lemaradása a környező országokhoz képest, hiszen a területileg kisebb Ausztria 1740, Magyarország több mint 1600, Csehország 1300, Horvátország 1310, Szerbia pedig közel ezer kilométeres gyorsforgalmi úthálózattal rendelkezik. 

Magyarországot is kész ellátni Olaszország afrikai gázzal

Olaszország megkezdte az előzetes egyeztetést gáz és hidrogén szállításáról Bajorországgal, és a célja energiahordozókat eladni Ausztriának és Magyarországnak is.

Giorgia Meloni kormányának az a terve, hogy energetikai kapocsként szolgál Európa és Afrika között, kihasználja, hogy a szomszédjai igyekeznek megszabadulni az orosz gázfüggőségtől.

Az Eni, Olaszország legnagyobb gázimportőre jelentős mennyiségben vásárol Afrikából, ahol évtizedek óta jelen van. Több olasz céggel együtt most növelni akarják a belső keresletet meghaladó gáz eladását.