Nagyhatalmi versengés, regionális konfliktusok, energia- és ellátásilánc-kockázatok, technológiai forradalom, klímaváltozás – mind egyre kiszámíthatatlanabbá alakítják világunkat.
A háború hatása a műtrágyagyártásra és ezáltal az agrárium termelékenységére legjobban egy lassan kibontakozó tragédiaként írható le.
2026 nyaráig kell a tagállamoknak átültetniük saját jogrendjükbe az Európai Unió bértranszparencia-irányelvét, ami elsősorban a nemek közötti bérszakadék megszüntetésére irányul.
Az iráni konfliktus az ukrajnai háború után még egy erős érv lehet Európa számára, hogy még jobban elköteleződjön a megújuló energiaforrások mellett, melyek révén akár önellátó is lehetne a kontinens.
Magyarországon évente milliárdok mozognak úgy a vállalati szférában, hogy közben senki nem hoz valódi döntést róluk.
Mivel számoljunk egy elhúzódó közel-keleti válság esetén? Érdemes elgondolkodni azon, hogyan tud az energetikai szektor erre felkészülni.
Negyven százalékkal ugrott meg a nitrogénműtrágya ára az elmúlt fél évben, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy hosszú távon mérséklődnének az árak.
Indonézia hagyományosan semleges, el nem kötelezett külpolitikát folytat, ami eddig lehetővé tette, hogy az ország kimaradjon a nagyhatalmak konfliktusaiból.
A makrogazdasági szektorok pénzügyi pozícióját számviteli azonosság kapcsolja össze: a szektorok egyenlegének összege szükségképpen zéró.
A következő évtized egyik kulcskérdése nem az lesz, hogy van-e elegendő kínálat a piacon, hanem az, hogy a fogyasztó kiben bízik meg.
































