Vélemény
Az Energiastratégia Intézet háromrészes cikksorozatának harmadik részében azt vizsgáljuk, miként alakult Kína Nyugatra áramló állami hitelezése.
Kelet- és Délkelet-Ázsia országai nem egyenlő mértékben szenvedik el egyelőre az energiahordozók kereskedelmében jelentkező fennakadások hatásait.
A rendszerváltás utáni években alapított kisvállalkozások működésének vannak olyan sajátosságai, amelyek szinte lehetetlenné teszik a cégek jó áron történő eladását.
Magyarországon egyrészt még mindig az uniós átlag alatt van a felhasznált villamos energián belül a megújulók aránya, másrészt viszont a napenergia-termelésben kevés ország tudott nálunk nagyobb növekedést felmutatni.
Az Energiastratégia Intézet háromrészes cikksorozatának második részében azt vizsgáljuk, miként alakult Kína nyugatra áramló működőtőke-befektetése az utóbbi években.
Az európai mainstream média és az európai politikusok a közvélemény előtt továbbra is sikerrel hitetik el, hogy Oroszország az összeomlás előtt, Ukrajna a győzelem kapujában áll.
Az építőipar rendkívül érzékeny az energiaárakra, a forint árfolyamára és a fuvardíjakra, a gyártók pedig kitettek a gáz és a kőolaj áremelkedésének.
Annak ellenére, hogy mind Szlovákia, mind Magyarország kedvező feltételeket kínál a külföldi tőke megjelenésére, e tekintetben „fehér folt” a térképen a határsáv.
Az Energiastratégia Intézet háromrészes cikksorozatának első részében azt vizsgáljuk, miként alakult Kína nyugati államkötvény-portfóliója az elmúlt években.

















































